A távozó külügyminiszter elmondta: a keleti nyitás a magyar kormánynak a világra való nyitásából adódik. Mivel Magyarországnak 25 évig európai és euroatlanti ambíciói voltak, az elmúlt négy évben még tágabbra szeretett volna nyitni. Egyrészt történelmi és érzelmi okokból regionális alapnyitással a közép-európai szomszédjai felé, másrészt pedig a keleti világra annak gazdasági dimenzióival, elsősorban Kína, India és Japán irányába. "A miniszterelnök Oroszországba is elment, hogy felvesse a nehéz kérdéseket. Gázról és a nukleáris energiáról beszélt. Ez inkább gazdasági kapcsolat" - hangsúlyozta Martonyi.
"A nagy kérdés az, hol lesz Oroszország helye a XXI. században. Európában. Meg vagyok arról győződve, hogy az oroszoknak szükségük van Európára és nekünk szükségünk van Oroszországra" - hangoztatta Martonyi.
A külügyminiszter szerint ugyanakkor Vlagyimir Putyin elnök "történelmi hibát követ el, amely sajnálatos a nemzete számára", s amire "transzatlanti és európai egységgel", valamint szankciókkal kell válaszolni.
A külügyminiszter úgy vélte, hogy Putyin néhány hét alatt talán nyerhet valamit, "a Krímet, talán egy kicsit még többet", de ennek ára "hosszú távon nagyon súlyos lesz". "Oroszország érdeke a stratégiai együttműködés Európával" - szögezte le Martonyi. Az esetleges további szankciókat érintően azt is jelezte, hogy az orosz gáz Magyarország számára a gazdasági túlélést jelenti, ezért mindenképpen meg találni az eszközt ahhoz, hogy az ország továbbra is hozzájusson a gázhoz.
A Le Monde azon kérdésére, hogy Putyin nem teremt-e precedenst a magyar kisebbségek határon túli védelmére, Martonyi leszögezte: Magyarországnak egyszerűen "más módszerei vannak, ha megengedhetek egy kis iróniát". A magyar kormány jelenleg "a legjobb viszonyt" ápolja Kijevvel, és a nyelvtörvényt illetően a szöveg alapos előkészítését tanácsolja.
