Sólyom László a villamosenergia-ellátás jövőjéről szóló konferencia bevezetőjében úgy fogalmazott, a döntés meghozatalakor a dolgok szakmailag normális és demokratikusan szükséges menete hiányzott. Hozzátette: a rendkívüli horderejű szerződés megkötése meglepetésként érte a magyar embereket. A hatalomgyakorlás hitelességi válságának nevezte a Miniszterelnökségre korlátozott titkos előkészítést, az "elegendő információ nélkül az Országgyűlésre hárított döntést" és az "érdemi adatok" titkosítását.
A volt köztársasági elnök szerint a döntés olyan szituációban született, amikor válaszúton van a világ energiatermelése, a választáshoz szükség volna az alternatívák részletes ismeretére és megvitatására.
Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára előadásában kiemelte: a következő húsz évben Magyarországon 6300 megawattnyi új kapacitás rendszerbe állítására van szükség. Az ellátásbiztonságot, a versenyképességet és a fenntarthatóságot egyszerre figyelembe véve fontos eszköz mind az atomenergia, mind a megújuló energia, mind a széntechnológiák - hangsúlyozta az államtitkár.
Az atomenergia hosszú távú felhasználását Magyarországon támogatták a korábbi kormányok is. A jelenlegi kormány gondos gazda módjára jár el akkor, amikor a jelenleg működő paksi blokkok helyettesítéséről még a kivezetésük előtt, időben gondoskodik - hangsúlyozta az államtitkár.
