Kezdettől fogva az volt az alapvető törekvésünk, hogy az energiapolitikában olyan lépéseket tegyünk, ami oldja az egyoldalú orosz függésünket a vezetékes energiaellátás területén – reagált a veszprémi Dózsavárosi Tanács, a városrész civil szervezeteinek rendszeres fórumán elhangzó kérdésre dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, országgyűlési képviselő csütörtökön. Emlékeztetett, a paksi atomerőmű szavatossági ideje hamarosan lejár. A jelenleg felhasznált energiánk 80 százaléka az oroszoktól érkezik, most van lehetőségünk részben függetleníteni magunkat tőlük.
Ennek egyik módja az alternatív energia, azonban ez háromszor akkora költséggel járna, mint az atomenergia előállítása. Dr. Navracsics Tibor úgy vélekedett, a következő évtizedekben energiaháborúkra kell számítani, ezért is fontos annak minél olcsóbb előállítása. – Akinek van energiája, olyan mintha hadsereggel rendelkezne. Olcsó és független energiát ma csak az atommal lehet előállítani, amit az is mutat, hogy egyre több energiaigényes iparág költözik Közép-Európába – hangsúlyozta.
Dr. Navracsics Tibor a Dózsavárosi Tanács vendége volt
A városrészi tanácskozáson részt vevők arra is kíváncsiak voltak, miért Oroszországgal kötünk szerződést a bővítésről. Az országgyűlési képviselő válaszában kifejtette, a korábbi blokkot is ők építették. – Elképzelhető, hogy ez kombinálható más országok eljárásával, de ezt nem szívesen próbálnánk ki – húzta alá.
Elhangzott még, az építkezés folyamán 40 százalékban magyar cégeket alkalmaznak, ami több ezer munkahelyet jelent a térségben. 2030 környékére Magyarország energia szükségletének körülbelül 60-70 százalékát Paks fedezi.
Megszavazták Paks bővítését
Jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött megállapodást a parlament csütörtökön 256 igen, 29 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett – foglalta össze a csütörtöki ülésnapot az MTI.
Infografika: MTI
Az együttműködés kiterjed a paksi erőmű teljesítményének fenntartására és fejlesztésére, beleértve két új blokk tervezését, megépítését, üzembe és üzemen kívül helyezését, mindkét blokkra vonatkozóan legalább 1000 megawatt beépített kapacitással, a jövőben leálló első négy blokk teljesítményének kiváltására. A meglévő négy blokk a tervezett húszéves üzemidő-hosszabbítással számolva várhatóan 2032-37-ig működik. Az atomerőmű kapacitásának fenntartására időben fel kell készülni, ezért írták alá az egyezményt - olvasható az előterjesztésben.
Az egyezmény biztosítja, hogy a paksi atomerőmű magyar állami tulajdonban marad. Oroszország állami hitelt ad Magyarországnak a bővítéséhez. Az államközi hitelszerződés megkötése az egyezmény végrehajtásának feltétele. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán elmondta, hogy megállapodtak a részletekről: Oroszország tízmilliárd eurós hitelkeretet biztosít, a szerződést néhány napon belül aláírják. A kölcsön az első tizenegy évben 3,95 százalékos, a második szakaszban 4,5, a harmadik, befejező időszakban pedig 4,9 százalékos kamatozású lesz.
Hangosan tiltakozott az LMP (MTI Fotó: Bruzák Noémi)
A kormány múlt pénteken nyújtotta be a parlamentnek az Oroszországgal kötött megállapodást. A Ház hétfőn és kedden tárgyalta, és most azért szavazhattak róla, mert a kormánytöbbség egyetlen módosító indítványt sem támogatott. A név szerinti szavazást az LMP kezdeményezte, a párt több képviselője azonban folyamatosan szirénázó megafonokkal megzavarta a voksolást, így egy órára félbe is szakadt a határozathozatal. A rendzavarás miatt négy LMP-s képviselőt - köztük Schiffer András frakcióvezetőt - kizártak az ülésnap hátralévő részéből.
Az egyezmény kihirdetését a kormánypártok és a Jobbik-frakció támogatta, a jelen lévő MSZP-s, LMP-s képviselők nemmel szavaztak. Szintén nemmel voksoltak a Párbeszéd Magyarországért független képviselői, a független Ángyán József, Endrésik Zsolt és Szili Katalin, valamint a jobbikosok közül egyedüliként Gaudi-Nagy Tamás. A Demokratikus Koalícióhoz tartozó képviselők nem vettek részt a szavazásban. A független Lenhardt Balázs és a jobbikos Nyikos László tartózkodott.
