Hartmann Ferenc aznap délelőtti kritikájára reagálva az alpolgármester kijelentette: az önkormányzat mindig nyitottan és pozitívan állt a takácskerti fejlesztésekhez, az ötlet felmerülése óta többször is egyeztettek az érintettekkel, a fejleményeket bizottságok és a közgyűlés is tárgyalta már.
A már felépült lakópark melletti mezőgazdasági terület több tulajdonosa fogott össze annak érdekében, hogy telekalakítással egyesítsék és építési telkekké minősíttessék az érintett ingatlanokat. Ehhez az összes érintett tulajdonos hozzájárulására lett volna szükség, többen azonban nem adták áldásukat a tervre – köztük az önkormányzat sem. 2009 óta többször is foglalkozott az üggyel a gazdálkodási és a városfejlesztési bizottság is. A megegyezés fő akadálya, hogy az önkormányzat nem látja biztosítottnak a tervezett beruházás megvalósulását.
Ahhoz ugyanis, hogy az érintett területen lakópark létesülhessen (maximális beépítettség esetén 90 telken mintegy 200 lakás lenne), a helyi rendezési terv és a helyi építési szabályzat értelmében meg kellene építeni egy, a projektben részt nem vevő tulajdonosok területén haladó utat. Brányi Mária hangsúlyozta: ezt a feltételt nem a jelenlegi városvezetés szabta meg, a jelenleg érvényben lévő rendezési tervet 2003-ban, Hartmann Ferenc alpolgármestersége idején fogadták el.
A településrészt a várossal összekötő út mellett természetesen belső úthálózatot kellene kialakítani. Nem fordulhat elő az, hogy valaki telket vásárol a kérdéses terület közepén, és utólag szembesül vele, hogy egyébként semmiféle út nem vezet oda. Az sem tisztázott, hogy a szükséges infrastruktúrát milyen forrásból hoznák létre, annak költsége ugyanis százmilliós nagyságrendű lehet.
Felmerült az igénye annak, hogy pontosítsák az „út” fogalmát, vagyis hogy pontosan milyen megközelíthetőséget vár el az önkormányzat az építési telkek esetében. A helyi építési szabályzatba annak 2011. februári módosítása után került be az alábbi magyarázó szövegrész: „a helyi építési szabályzat előírásainak alkalmazása szempontjából az építési telek gépjárművel történő közvetlen megközelíthetősége, a gépjármű-közlekedésre alkalmassága alatt – az előírt közművek elhelyezését követően, - a közvilágítással, az előírt szükséges keresztmetszeti elemekkel (járda, zöldsáv, nyílt árok, stb.) és berendezésekkel kialakított szilárd útburkolatot kell érteni.”
Brányi Mária kijelentette: az önkormányzatnak jelen esetben az a feladata, hogy segítse a tervezett fejlesztést azáltal, hogy egyértelmű viszonyokat teremt. Mivel magánterületen megvalósuló magánberuházásról van szó, az előírt közműhálózat kialakítása nem az önkormányzat feladata, semmi nem indokolja, hogy több százmillió forintnyi közpénzből bármiféle magántulajdon értékét növeljék. Az alpolgármester arra is emlékeztetett, hogy láttunk már magánpénzből közművesített városrészeket – gondoljunk csak Csererdőre –, és látjuk, milyen áldatlan állapotokhoz vezetett, ha nem fogalmaztak meg egyértelmű elvárásokat a beruházó számára. Mind a városnak, mind a terület tulajdonosainak, mind a leendő új takácskerti lakosoknak közös érdeke, hogy megfelelő műszaki háttérrel valósuljanak meg a fejlesztések.
