A közgyűlés novemberi döntése értelmében az alábbi módon alakulnak a belvárosi közterületek elnevezései:
- Főposta tér (a Kossuth utcai posta előtti tér)
- Szent Imre tér (a Hotel és a Lordok háza közötti terület)
- Hoffer Ármin sétány (a Kossuth utcát és a Budapest utat az egykori zsinagógánál összekötő gyalogos sétány)
Lássuk az értékelő bizottság indoklásait!
Főposta tér
"A szóban forgó tér helyrajzilag a Kossuth L. utca mentén észak felől elhelyezkedő, a cserháti lakótelep építés során újonnan kialakított, előzmény nélküli tér. (...) A helyi közbeszédben nem alakult ki markáns új neve, a gyakorlatban körülírva határozták meg leginkább. Belvárosi térként e közterületnek a helyzete és funkciója fokozottan hangsúlyos. Legnevezetesebb középülete a lakótelep építés korszakának végén létesített posta székház, amely főhomlokzatával a térre néz, egyben a tér rangját is megadja. (...) A Főposta tér nevet tárgyszerűnek és reálisnak tartjuk."
Az elutasított javaslatok: Szabad Európa tér, Őzike tér, Simonyi Zsigmond tér, Wass Albert tér, Három Grácia tér, Zámbó István tér.
Szent Imre tér
"A tárgyalt tér eredendően természetes neve Vásártér volt, amely nevet 1907-ben, az első nagy utcanév-rendezéskor változtatott a város hatósága Búzapiac tér névre. 1930-tól 1950-ig a Szent Imre tér nevet viselte, ami már mutatja a tér felértékelődését. 1950-ben (a mai Óváros térről, utcanévtanilag nagyon helytelenül) ide költöztették át a Rákóczi tér nevet, mígnem 1973-ban a Münnich Ferenc tér nevet nem kapta. A rendszerváltás után, 1991-ben az új önkormányzat megszüntette ezt a nevet, a későbbi időkben kialakuló gyakorlatra hagyva újbóli térkénti elnevezését. (...)
Imre herceg (1007--1031) -- akit 1083-ban királyi atyjával és Gellért püspökkel együtt szentté avattak -- életének, ifjúkorának, uralkodásra való felkészülésének jelentős részét bizonyosan Veszprémben töltötte. A várbeli Szt. György-kápolnában tette le tisztasági fogadalmát is. A Szent Imre-hagyományoknak egyház- és művelődéstörténetileg sok évszázados múltja van Veszprémben. (...) Úgy véljük, hogy az ország és társadalma átfogó megerősítését szolgáló eszmék minden korban és minden égtájon vállalhatók. Különösen így van ez városunkban, Veszprémben - Szent Imre városában, ahogyan Gutheil Jenő nevezte."
Elutasított javaslatok: Mindszenty József tér, Szarvas tér, Búza tér, Auer Lipót zeneliget, Auer Lipót tér, Gizella tér, Májusi eső aranya tér, Testvérvárosok tere, Horthy Miklós tér, Kalász tér, Continental tér, Kollár Kálmán tér, Szent Borbála tér, Vonósok tere, Apolló(n) tér, Zongora udvar.
Hoffer Ármin sétány
"Az indítvány a Belváros egyik legfontosabb gyalogostengelyének javasol önálló nevet adni. A közterületi névadásban városunk területén ez újfajta és örvendetes fejlemény, mivel egy létező városi gyalogút, gyalogosok által járt "ösvény" megnevezését, egyértelmű azonosítását szolgálja. Tanúsítja, hogy a közterületi tájékoztatás elemi rendeltetése a beépítés mineműségétől független társadalmi szükséglet. (...)
Hoffer Ármin (Gyöngyös, 1870--Bp.[?], 1941) rabbi, izraelita teológiai író 1902 és 1928 között volt főrabbi Veszprémben. Kiemelkedő jelentőségű tudós tanár, az Országos Rabbiképző Intézetnek 1926-tól professzora, számos szakcikk és könyv szerzője. Hetvenedik születésnapjára tanítványai emlékkönyvet jelentettek meg tiszteletére.
A tervezett névadás beilleszkedik a városban élő felekezetekhez hasonlóképp kapcsolódó névadásokhoz: katolikusok: Szent István utca, Szent István-völgyhíd, Szent Katalin sétány, Szent Margit park, reformátusok: Bátorkeszi park, Kálvin János park, evangélikusok: Haubner Máté park."
