Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes felidézte a főútvonal történetét, kihangsúlyozva: a harmincas évek második felében létrejött út nemcsak a Dunántúl, hanem az egész ország egyik közlekedési ütőere lett. A további fejlesztések után az első számú összeköttetés lehet Dél-Ausztria, Szlovénia és Észak-Olaszország felé. Ez a térség azért is különösen fontos, mert az Európai Unió egyik legjelentősebb fejlődési lehetőségét rejti magában, ami elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokra támaszkodik.
A másik irányban, Budapest felé is fontos a fejlesztés, az útpálya minősége, áteresztőképessége a fővároshoz ilyen közel fekvő megyeszékhely esetében a mindennapi életben is fontos tényező. A nyolcas út fejlesztése nem csak Vas-Veszprém-Fejér megyék számára stratégiai kérdés, az Észak-Dunántúl számára is nagy előrelépés lesz.
Völlner Pál államtitkár vázolta a fejlesztés ütemtervét. Elsőként a Körmend és az országhatár közötti szakasz válhat kétsávossá, de az első ütemben, 2016-ig a Székesfehérvár-Herend közötti útpálya is 2x2 sávossá szélesedik. Már az idén megkezdődhet a Székesfehérvár nyugati oldalán megvalósuló feketehegyi elkerülő építése, így a nyolcas út közvetlen összeköttetésbe kerülhet az autópályával, és nem érint majd lakott területet. Szintén ebben az évben elkezdhetik a kétszintű csomópontok megépítését Öskünél és Hajmáskérnél, valamint a veszprémi elkerülő csomópontjai is átalakulhatnak. Szintén az idén tervezik elkezdeni a Márkó-Herend szakasz átalakítását.
A következő évek tervei között szerepel a 81-es és 82-es utak közvetlen bevezetése az egyszámjegyű főútba, illetve a Herend-Ajka közötti szakasz megvalósítása, és a Várpalotát elkerülő útrész kialakítása.
