Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke hétfőn sajnálkozásának adott hangot a magyar parlament által elfogadott alkotmánymódosítás miatt, és komolynak nevezte azokat az aggályokat, miszerint a módosítás gyengítheti a demokratikus normákat Magyarországon. Közleményében az EP német szociáldemokrata elnöke emlékeztetett arra, hogy előzőleg azt kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, a parlamenti szavazás előtt kérje ki az Európa Tanács égisze alatt működő, Velencei Bizottság nevű alkotmányjogi szakértői testület véleményét. Csalódottnak mondta magát amiatt, hogy ez nem történt meg.
"Nem én vagyok az egyetlen, akit aggaszt ez az alkotmányos változtatás, és annak lehetséges negatív hatása a jogállamiságra, az alapvető jogok tiszteletben tartására" - jegyezte meg Schulz. Hangsúlyozta, hogy az ügy részletes elemzését várja az Európa Tanácstól és az Európai Bizottságtól. "Az Európai Unió valamennyi tagállamának tartania kell magát az európai joghoz és normákhoz. Ezt ígérte meg Orbán miniszterelnök tavaly az Európai Parlamentnek" - írta Martin Schulz, hozzátéve: ezt az ígéretet a magyar kormányfő múlt pénteki levelében megismételte.
A magyar alaptörvény hétfőn elfogadott módosításai aggodalomra adnak okot azzal kapcsolatban, hogy megfelelnek-e jogállamiság elvének, az uniós jognak és az Európa Tanács mércéinek - áll José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének és Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának közös közleményében. Barroso és Jagland a közleményben tudomásul veszi, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta az alaptörvény módosítását, ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a brüsszeli és a strasbourgi testület szakértőinek nem volt alkalmuk részletesen elemezni az alkotmánymódosítás szövegét annak elfogadása előtt. A kommüniké arra is kitér, hogy mind a bizottság, mind az Európa Tanács, a Velencei Bizottság részletes elemzést fog készíteni a hétfő délután elfogadott alkotmánymódosításról.
A bizottság és az ET főtitkára ugyanakkor azt is tudomásul veszi, hogy Orbán Viktor a múlt pénteken írott levelében arról biztosította Barrosót, hogy a magyar kormány és törvényhozás elkötelezett az európai normák és jogszabályok mellett, éppen ezért arra számítanak, hogy a magyar hatóságok kapcsolatba lépnek majd az európai intézményekkel annak érdekében, hogy tisztázni lehessen a módosított alaptörvény minden olyan pontját, amelyek európai értékekkel és jogszabályokkal való összeegyeztethetősége kapcsán aggályok fogalmazódtak meg.
Martonyi János külügyminiszter hétfőn, pár órával korábban szintén Brüsszelben úgy nyilatkozott: Magyarország nyitott a párbeszédre, emellett felkéri a Velencei Bizottságot, hogy mondjon véleményt az alaptörvény módosításáról. Pia Ahrenkilde Hansen a nap folyamán korábban világossá tette, hogy az Európai Bizottság minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, hogy érvényt szerezzen az uniós jognak.
