A volt köztársasági elnök úgy látja: kudarcot vallott az a módszer, hogy az alkotmánybírósági vizsgálat kizárása céljából olyan részletszabályokat iktatnak az alaptörvénybe, amelyek ellentmondanak annak alapelveivel.
Két nagy próba előtt áll az Ab - állapítja meg a testületet 1990 és 1998 között vezető Sólyom László az origo.hu véleményoldalán kedden közölt esszéjében. Az egyik, hogy Szabó Máté ombudsman kezdeményezésére vizsgálnia kell az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, a másik az előzetes választói regisztráció megítélése.
Mindkét ügyben vizsgálni kell az átmeneti rendelkezések közé felvett részletszabályok ellentmondását az alaptörvénnyel - fejti ki a korábbi államfő, hangsúlyozva, hogy a feliratkozás bevezetéséről még csak a napokban döntött az Országgyűlés, ám az alkotmányosságért való felelősség megkívánja, hogy az arra jogosultak ezt is az Ab elé vigyék.
Ezek a döntések az Ab jövőjét és az alkotmányosság jövőjét is eldöntik Sólyom László szerint.
Sólyom László írásában emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Bírósága a múlt héten kimondta: Magyarország a bírák, ügyészek és közjegyzők szolgálati viszonyának 62 éves korban történő megszüntetését előíró szabályozás elfogadásával nem teljesítette az egyenlő bánásmódról szóló tanácsi irányelvből eredő kötelezettségeit.
Ugyanakkor - folytatja - a kormány és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) azt tudatta, hogy a bíróság ítélete az Ab által ez év júliusában már megsemmisített jogszabályra vonatkozik. Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: "Régen láttam olyat, hogy a döglött kutyát fejbe vágják."
Ám Sólyom László szerint "ez a kutya nem az a kutya", hiszen amíg az Ab a bírósági törvény nyugdíjszabályainak alkotmányellenességét mondta ki, és meg is semmisítette őket, az EU Bírósága nemcsak ezt a törvényt vizsgálta, hanem az irányadó jogi helyzet egészét.
Az irányadó jogi helyzetbe pedig - mint arra a bíróság rámutat - beletartoznak az alaptörvény átmeneti rendelkezései is, amelyben a bírákról szóló, megsemmisített törvényhez hasonló szabályok vannak. Ezeket az alkotmánybírósági határozat nem érintette, azaz továbbra is sértik az uniós jogot. Nem döntött az Ab a megsemmisített törvényen alapuló egyedi határozatok érvényességéről sem, amellyel a bírák jogviszonyát megszüntették. Miután az OBH hivatalból nem tesz előterjesztést a felmentett bírák jogviszonyának helyreállítására, az érintetteknek munkajogi pereket kell indítaniuk. Az uniós jog sérelme viszont mindaddig fennáll, amíg minden egyes bíró jogsérelmét nem orvosolták - fejti ki a korábbi államfő.
A komment.hu oldalon megjelent írásában hangsúlyozza, az Alkotmánybíróságnak nincs eszköze arra, hogy döntésének érvényt szerezzen. Az is hajszálon múlt, hogy - az elnök szavazategyenlőség esetén duplán számító voksával, a csakis kormánytöbbség által jelölt és megválasztott új bírák masszív ellenállásával szemben - a nyugdíjszabályokat megsemmisítő döntés megszületett - írta.
Sólyom László emellett hangsúlyozza, hogy a bírák szolgálati viszonyának - feltétel nélküli - helyreállítása mellett a szabályozás megváltoztatása is szükséges: az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek megfelelő részeit hatályon kívül kell helyezni. A volt köztársasági elnök megemlíti, hogy a szolgálati idő felső korhatárának leszállítása csakis fokozatosan történhet, azaz a 65 év feletti bírót sem lehet máról holnapra nyugdíjba küldeni.
Az uniós bíróság ítélete a példa annak a módszernek a kudarcára, amikor az alkotmánybírósági vizsgálat kizárása céljából olyan részletszabályokat iktatnak az alkotmányba, amelyek ellentmondanak az alapelveinek - állapítja meg Sólyom László. "Ha olyan rendelkezések kerülnek bele az alaptörvénybe, amelyek annak alapelveivel ellentétesek, ezek az uniós jogba is ütközni fognak, amennyiben az adott területre van uniós szabályozás. Ha az Alkotmánybíróságot meg is próbálják kerülni, az unió bíróságát nem tudják" - összegez.
Sólyom László szerint az alkotmánybíráskodás jövőjét tekintve is fontos a luxemburgi ítélet. "Valóban a magyar alkotmányos rendszernek kellene megoldania az alkotmány érvényre juttatását. Ehhez pedig az kell, hogy az Alkotmánybíróság érvényt szerezzen az alaptörvény lényegét adó, alapvető rendelkezéseinek azokkal az alkotmányba felvett részletszabályokkal szemben, amelyek ellentétesek ezekkel az alapelvekkel (s amelyek egyébként sem alkotmányba illő, végrehajtási jellegű szabályok)" - írja.
Véleménye szerint az uniós bíróság ítéletéből is az következik, hogy van az alkotmányon belüli hierarchia. Ez volt a bírák nyugdíjazása ügyében hozott határozat alapja is.
Csakhogy az Ab-döntés minimális többséggel született. "A bírák másik felének különvéleményei pontosan az alkotmány értelmezésének és az alkotmánybíráskodás feladatának a kezdetekkor lefektetett alapjaival fordultak szembe" - fejti ki Sólyom László.
Mint írja, az első, általa vezetett Ab mindent megtett, hogy meghonosítsa "a közös európai alkotmányos hagyományt", amely "nem normák tömege, hanem a belőlük folyó magatartás: az alkotmányosság akarása". Magyarország uniós csatlakozása után azonban a közös alapelvek nagy része immár formalizálva, kötelező jogszabályként vonatkozik ránk, s betartásukat az unió kikényszeríti.
"Ám az Alkotmánybíróság elsődleges felelőssége az alkotmányos alapok fenntartása a maguk teljességében, függetlenül a nemzetközi szankciós lehetőségektől. Ehhez továbbra is az alkotmányosság akarása kell. S ebben kellene osztoznia az alkotmányos demokrácia további őrzőinek is: az ombudsmannak és a köztársasági elnöknek" - hívja fel a figyelmet a volt államfő.
