A hatékonyabb, költségtakarékosabb és ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtése érdekében 2013. január 1-jén 198 járásban kezdik meg működésüket a járási és fővárosi kerületi hivatalok.
Magyarország kormánya a járások kialakításáról szóló 2011-es kormányhatározatában úgy döntött, hogy a járási hivatalok és a fővárosban a kerületi járási hivatalok a fővárosi és megyei kormányhivatalok kirendeltségeiként, az államigazgatási feladatokat ellátó szervek – a fővárosi és megyei kormányhivatalok kirendeltségei és a polgármesteri hivatalok – bázisán, a működési feltételek és szervezeti kapacitás feladatokat követő átcsoportosításával jönnek létre.
Veszprém megyében 10 járási hivatal létesül, a Veszprémi Járási Hivatal illetékessége 19 településre terjed ki (Barnag, Bánd, Eplény, Hajmáskér, Hárskút, Herend, Hidegkút, Márkó, Mencshely, Nagyvázsony, Nemesvámos, Pula, Sóly, Szentgál, Szentkirályszabadja, Tótvázsony, Veszprém, Veszprémfajsz, Vöröstó).
A Veszprémi Járási Hivatal 2013. január 1-jén három helyen kezdi meg működését: Vörösmarty tér 3. (jelenlegi Okmányiroda), Óvári Ferenc u. 7. (jelenlegi kormányablak épülete) és Victor Hugo utca 3. (volt illetékhivatal épülete). A Veszprémi Járási Hivatal székhelye ez utóbbi lesz.
A Veszprémi Járási Hivatal kialakítását célzó átadás-átvételi megállapodás tervezetének jóváhagyása Veszprém MJV Önkormányzata Közgyűlésének hatáskörébe tartozik, amit októberi ülésén tárgyaltak meg a képviselők.
Hartmann Ferenc, fotó: archív
Ez az előterjesztés a megállapodás mellett a gyengülő önkormányzatokról és az erősödő állami szerepről is szól – vélekedett Hartmann Ferenc (MSZP) képviselő. Mint mondta, már az előző Orbán-kormány is hajlamos volt a központosításra, a mostani azonban azon is túltesz. – Ez megnyilvánul a központi kormányzati struktúra kialakításában, az államigazgatás átszervezésében, ennek bizonyítéka a megyerendszer majdnem felszámolása, de ezt támasztja még alá a közoktatás felemás államosítása is. A járási hivatalok létrehozása újabb lépést jelent az önkormányzatok gyengítése, kiüresítése irányába – húzta alá.
Nagy Piroska (független) képviselő asszony véleménye szerint csak modellezni lehet, hogy a változtatás miként érinti az önkormányzat költségvetését, azért is, mert ingyenesen kerülnek átadásra ingatlanok, ingóságok, ami nagyban befolyásolja a hitelfedezeti megítélésünket a pénzintézeteknél. Megjegyezte, kiváló kollégák mennek a járáshoz, ez biztosítja a későbbi jó kapcsolatot, szakmai munkát.
Dr. Mihalovics Péter, a Fidesz frakcióvezetője rámutatott, egyfajta centralizáció történik az országban. Ennek okaként elmondta, 2010-ben egy mély gazdasági, politikai és intézményi válsággal találta szembe magát a kormány, részben ennek is köszönhető a kétharmados társadalmi felhatalmazás. Ezekre a problémákra azonnal gyors és hatékony válaszokat kellett megfogalmaznia az újonnan megalapított kormánynak, ez pedig a közigazgatás újjászerveződésén keresztül kezdődött. Olyan reformot képzelt el, amiben újra helyre tud állni a választópolgárok és az intézmények közötti bizalom.
Dr. Mihalovics Péter, fotó: archív
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium „Jó Állam” fejlesztési koncepciója egyszerű, gyors, hatékony és olcsó állam vízióját tartalmazza – ismertette Mihalovics Péter, hozzátéve, ez gyakorlatilag a központi, a területi közigazgatás, valamint az önkormányzatok feladatainak finanszírozását egyenlíti ki. Valamennyi e tárgyban meghozott törvénymódosítás ezt a célt szolgálja. – A járási hivatalok kialakításának három fő oka van. Ezzel pontot tehetünk a 20 éve fenntarthatatlan feladatfinanszírozási rendszer végére, több és dinamikusabb ügyfélszolgálat jön létre, illetve nem csak státuszok és eszközök kerülnek át a kormányhivatalokhoz, hanem feladatok is – mutatott rá a frakcióvezető.
Katanics Sándor (DK) az elhangzottakra reagálva azt mondta, 2010-ben viszonylag stabilizálódó helyzetben volt az ország, a mára kialakult gazdasági helyzet az elmúlt két év politikájának következménye. Hangsúlyozta, a kétharmados többség a demokratikus intézményi rendszer tudatos szétverésén dolgozik. A járási rendszerrel kapcsolatos intézkedések egyszer már megbuktak. Az önkormányzatok önrendelkezési jogait nem kellene csorbítani.
Porga Gyula szerint a szakadék széléről kellett visszarántani az országot a választásokat követően. Az önkormányzati rendszer a csőd közelében van, a jövő évtől átláthatóbb rendszer valósul még. Az állami feladatokat az állam finanszírozza, erről szól az átalakítás.
Dr. Kovács Zoltán, fotó: archív
A közgyűlésen felszólaló dr. Kovács Zoltán kormánymegbízott elmondta, a járási hivatalok létrehozásával ugyanazokkal a munkatársakkal találkozhatnak az ügyfelek, akikkel eddig, sőt, ugyan azoknál a számítógépeknél ülnek majd, csak nem a városházán, hanem egy másik épületben. Mindez egyenes út az egyablakos integrált ügyfélszolgálat, a kormányablak felé, hogy az ügyfeleknek ne kelljen „busójárásban” keringeni a hivatalok között. A veszprémi hivatalok mellett a környező körjegyzőségektől is érkeznek munkatársak, akik a tervek szerint ügysegédként, saját településükön végzik majd a munkát.
A vagyonátadással kapcsolatosan azt mondta, az a célszerű, hogy a járási hivatalba átvett munkatársak eszközeikkel, berendezéseikkel együtt kezdik meg a munkát az új helyen, ezeken vagyonkezelési joga lesz a járási hivatalnak.
A kormánymegbízott hozzátette, a járási rendszer nem fölérendeltje az önkormányzati apparátusnak. A helyi identitást erősítő ügyek továbbra is az önkormányzatoknál maradnak.
Elhangzott, január 1-jétől a feladatok nagyságának arányában 63-an kerülnek át a járási hivatal állományába az önkormányzattól, a polgármesteri hivatal napi működésében ez nem okoz majd zavart. A jövő év elejétől egy úgynevezett elismert létszámot határoz meg a kormány a lélekszámhoz viszonyítva, ez határozza meg a központi költségvetésből kapott finanszírozás mértékét.
A közgyűlés 14 igen és 4 tartózkodás mellett „A Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatalának kialakítását célzó átadás-átvételi megállapodást” jóváhagyta.
