Az alpolgármester elmondta: a közgyűlés szeptember 13-án elfogadta a városmarketing stratégiát, amely átfogó jövőképet fogalmaz meg a város számára, ugyanakkor elegendő szabad teret is ad az egyes akciók lebonyolítására, és kijelöli az eszköztárt a célok megvalósítására.
Brányi Mária
A stratégia kidolgozása előtt felmérték, milyen kép alakult ki a városról az itt élőkben és az ide látogatókban. Arra a megállapításra jutottak, hogy a történelmi múlt motívuma, a „Királynék városa” szlogen az, ami leginkább azonosítja Veszprémet. Az erősségek és gyengeségek számba vételét követően kialakult az a jövőkép és vizuális megjelenés, ami által Veszprém a történelmi múltjára alapozó korszerű városként jelenik meg, ahol a tradíciók adnak erőt a jövő kimunkálásához. Fontosnak tartották, hogy az arculat egy mindenki számára élhető, a fiatalok jövőjét biztosító képet mutasson a városról.
A marketing-stratégiát három célcsoportra (gazdaság, turisztika és kultúra) lebontva fogalmazták meg. A fő cél az, hogy Veszprémet márkaként tudják megjeleníteni, ehhez kell az új arculat, a vizuális üzenet. Ezt egyébként 2013. januárjától fokozatosan vezetik be, és a városhoz kötődő intézmények is átveszik.
Az arculati kézikönyvet összeállító Jokesz Antal elmondta, hogy a városlogóra pályázatot írtak ki. A beérkező pályamunkák többsége a „királynék városa” motívumra reflektált. Gyakran használtak korona-motívumot is, azonban túlságosan archaizáló módon, így nem tudták egy modern város képével azonosítani Veszprémet.
A város címere. Túl bonyolult.
Veszprém címere két történelmi elődből – a polgári és nemesi címerekből – állt össze. Az egyesített címert először 1906-ban alkották meg, majd a rendszerváltáskor Somogyi Győző tervezte újra a motívumrendszert. A ma is használt kép azonban túlságosan részletező, bonyolult, emiatt nem alkalmazható a mai médiakörnyezetben, amikor tömör, egyszerű, átütő képi megoldásra van szükség.
A zsűri végül nem hirdetett első helyet, inkább Vargha Balázs tervezőgrafikus (Stalker Stúdió) pályamunkáját felhasználva próbáltak további üzenetet belecsempészni a motívumba, így például a négyzetek pirosra és zöldre színezésével nemzeti érzéseket ébresztenek. A tipográfiában elhagyták az archaizáló betűtípusokat, inkább egy standard, stabil és elegáns betűformát választottak. Az arculati kézikönyv tipográfiai részét a Munkácsy-díjas Gerhes Gábor együttműködésével dolgozták ki.
Brányi Mária alpolgármester hozzátette: a városlogó nem leváltani hivatott a címert, az továbbra is meg fog jelenni a hivatalos működésben. Ettől szeretnék leválasztani a médiamegjelenéseket, ahol az új logó szerepel majd.
A témában Brányi Mária részletesebben is nyilatkozott a Vehírnek, interjúnkat ide kattintva olvashatják el.
