A hatályos törvények szerint, ha az infláció magasabb, mint azt korábban várta a kormány, akkor év közben rendkívüli nyugdíjemelést kell végrehajtani. Az év elején 4,2 százalékkal emelkedtek a nyugellátások, mivel azokat a költségvetési törvényben tervezett infláció szerint kell emelni.
A jegybank szeptember végi közlése szerint ugyanakkor a pénzromlás mértéke év végéig elérheti az 5,2 százalékot, vagyis rendkívüli nyugdíjemelés kell. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára ugyan megerősítette a hét elején a parlamentben, sőt azt is kijelentette, hogy az emelésben részesülők köre nem szűkült, ám konkrét mértékről nem beszélt.
A Világgazdaság nem kapott tényszerű választ kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériumától. A tárca válasza ugyanakkor arra enged következtetni, hogy annak meghatározásánál figyelemmel lesznek a nyugdíjas fogyasztói kosárra. A nyugdíjasok fogyasztásában a jövedelmükhöz képest főleg a az élelmiszerek, a háztartási energia és a gyógyszerek súlya a magas. A KSH jelentése szerint ez az index folyamatosan meghaladta a lakosság egészére vonatkozót, döntően az élelmiszerek árának folyamatos és jelentős emelkedése miatt. (A Magyar Hírlap szerint ezen a téren nem lesz javulás, tavasszal élelmiszerár-robbanásra lehet számítani, de egyes termékeknél már idén jelentős drágulás várható.)
Egy somogyi nyugdíjas civil szervezet már a nyáron kezdeményezte: a nyugdíjakat a jövőben a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján számított infláció mértékével megegyezően emeljék. Orbán Viktor miniszterelnök a nyugdíjas szervezetnek nem sokkal később azt írta: elképzelhető, hogy a jövőben az infláció helyett a nyugdíjas fogyasztói kosár áremelkedésével korrigálják a nyugdíjakat.
