A MOB elnöke a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán szerdán tartott egész napos utánpótlás-konferencián kiemelte: különféle programokkal, kezdeményezésekkel el kell érni, hogy fejlődjön az egyetemi és diáksport, a szabadidősport, a fogyatékosok sportja, és növekedjen a sportolási vágy, a sportolásra csábítás. Hangsúlyozta: roppant fontos, hogy az általános iskolában bevezetik a mindennapos testnevelést, a felnőttek pedig legalább heti három alkalommal mozogjanak.
Borkai kiemelte, hogy az élsport támogatása mellett nem szabad elfeledkezni az utánpótlás-nevelés finanszírozásról, és a meglévő, jól működő Heraklész-, Bajnok- vagy Csillag-programok változatlanul folytatódjanak, hogy a fiatalok kiválasztásának rendszere, pályán tartása és az edzők megbecsülése változatlan maradjon.
A MOB koncepciójában tizenegy sportágat (atlétika, birkózás, cselgáncs, kajak-kenu, ökölvívás, öttusa, sportlövészet, torna, úszás, vívás, korcsolya) sorolt a kiemelten támogatandók csoportjába. A sportműhelyek, egyesületek eseti támogatása is szerepel a célok között. Borkai Zsolt az infrastrukturális fejlesztések lehetősége között említette, hogy a Szerencsejáték Zrt.-n keresztül pénzt lehetne visszaforgatni a sportra, és a már meglévő olimpiai központokat lehetne fejleszteni, működtetni, újakat pedig építeni. Az olimpiai bizottság tervezetét döntésre átadta a kormánynak.
Borkai összefoglalva hangsúlyozta: építkezni kellene a londoni eredményekből, és szemben a korábbi ötkarikás játékokkal, nem hagyni, hogy az olimpia utáni 2-3 hónap után a lelkesedés visszaessen.
A nyári játékok sikereivel kapcsolatban Téglási György sportorvos utalt rá: ezek részben annak is voltak köszönhetőek, hogy az olimpia előtt javultak a feltételek, az orvosok és a pszichológusok pedig kiváló munkát végeztek. Az új eszközöket és módszereket az utánpótlás-nevelésben is lehet hasznosítani,
Radnai Károly adószakértő az öt látványsportnak (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) adható társasági adó (TAO) pénzek jótékony hatásai között említette, hogy sok szakmai műhely súlyos anyagi gondjai enyhültek vagy eltűntek. A létesítmény-fejlesztés viszont csak szerény ütemben indult el, mert hiányzott a megfelelő önrész. Ezekkel párhuzamosan gondként jelentkezett, hogy az önkormányzatok nagy része csökkentette a maga sporttámogatását, és ez azokat a sportágakat is sújtotta, amelyek nem részesedhetnek a TAO-ból.
Gergely István, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó arról beszélt, miért éri meg az utánpótlás-nevelést "szponzorálni". Szakmai szempontból a sportág fejlődése érdekében fontos segíteni a fiatalokat, míg a gyermekek érzelmileg örömforrásként élhetik meg a sportolást, és nem elhanyagolható, hogy közben az egészséges életre nevelhetőek. Az anyagi szempont akkor kerül előtérbe, amikor már látszik: a tehetségből idővel nagy bajnok, sztár lehet. "Az akadémiák vagy menedzserek azért is karolják fel a fiatalokat, hogy később ebből anyagi hasznot lássanak" - tette hozzá.
Pars Krisztián, London kalapácsvető bajnoka a 2009-ben elhunyt edzőjével, Németh Pállal való kapcsolatát elevenítette fel. A harmonikus viszonyuk egyik felemelő pillanata volt, amikor a tréner fotóját mutatta fel a világnak az ötkarikás döntőt követően.
Szilágyi Áron, a londoni olimpia kardvívó aranyérmese a tanulás és az élsport összeegyeztetésének nehézségeiről beszélt. Ő maga jó tanulónak számított, két különböző szakra jár egyetemre. Mint kiemelte: fontos, hogy az iskola támogassa a sportolást, és az edzők is segítsék a tanulást.
Kovácshegyi Ferenc, a Londonban győztes Gyurta Dániel egyik edzője a sikerhez vezető út fontos elemének tartotta, hogy a 2004-es olimpiai ezüst utáni viszonylagos megtorpanás titkát megfejtették. Mint mondta: Gyurta 15 éves kora után olyan testi változáson esett át, ami miatt megváltozott a vízfekvése és a technikája, ezt kellett korrigálni.
"Nekünk, edzőknek is önvizsgálatot kellett tartani, ez állandó feltétele a sikernek" - fogalmazott.
