Október elsejétől már csak az államnál, pontosabban a Magyar Államkincstárnál lehet babakötvényt nyitni. Az erről szóló törvénymódosítás még júliusban jelent meg. Az állam az elmúlt hat évben közel 30 milliárd forintot fektetett babakötvényekbe, a bankok ezeken pedig szépen kaszáltak eddig. Annak érdekében, hogy az államilag támogatott befizetéseket ne a kereskedelmi bankok forgathassák, hanem az államnak legyen rajta haszna, a kormány még a nyár elején úgy döntött, hogy az új babakötvények, de a már meglévő Start-számlák kezelésére is a Magyar Államkincstár lesz jogosult. Az új szabályozásban lényeges változás, hogy a 2006 előtt születettek esetében is nyitható lesz ilyen számla, s a kormány eltörölte az éves befizetésekre vonatkozó korábbi, 120 ezer forintos korlátot is.
Október elsejétől állami közérdekű feladatként a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. végzi a tankönyvellátást. Az erről szóló jogszabályt még 2011. november 29-én fogadta el az Országgyűlés. Eszerint a tankönyvellátás - azaz a tankönyvek országos megrendelése, beszerzése, az iskoláknak történő eljuttatásuk megszervezése, valamint a vételárak beszedése - állami közérdekű feladat, amelyet egy kiemelten közhasznú nonprofit kft., a Könyvtárellátó végez.
A könyvtárellátó biztosítja, hogy a tanulók legfeljebb a jegyzékben feltüntetett legmagasabb - azaz az iskolai terjesztési - áron jussanak hozzá a tankönyvekhez. Az új szabályozás szerint a tanulók egy évben egy tankönyvet legfeljebb kétszer vásárolhatnának meg listaáron, másodszor akkor, ha a könyv elveszett vagy használhatatlanná vált. Ha a diák szándékosan tett használhatatlanná egy tankönyvet, a pótlásáért hétfőtől köteles magasabb árat fizetni. A tankönyveket az iskola árusítja, ezért jutalékot kap. A jutalék nagyságát a Könyvtárellátó javaslatára az illetékes miniszter állapítja meg. (A tankönyvpiac forgalma évente 16-17 milliárd forint körül alakul.)
Október elsejével elvileg új rendszer lépne életbe a parkolás, az útdíj, a közlekedési jegyek mobiltelefonos értékesítésében is. Az állami mobilfizetésről szóló törvény még májusban lépett hatályba, a legtöbb, ma már működő szolgáltatás esetében októberi váltással. Az új rendszerről máig nem sokat hallani, pedig a nemzeti mobil fizetési rendszer, valamint a magyar elektronikus jegy- és bérletplatform létrehozásával kapcsolatos feladatok teljesítésének összehangolására még júniusban miniszteri biztost nevezett ki Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Szőke Pál kinevezése hat hónapra szólt, a miniszteri biztosnak tehát néhány héten belül számot kell adnia munkájáról. A kormány azért döntött a mobilfizetés rendszerének államosítása mellett, mert ez a piac komoly fejlődés előtt áll Magyarországon, s mert a különféle díjakat beszedő szolgáltatók száma nagy, a piac pedig rendkívül széttagolt. Az államosítás viszont elejét lehetne venni a szigetszerű fejlesztéseknek. Az elképzelések szerint október elsejétől a parkolás, az útdíj, a közlekedési jegyek mobiltelefonos értékesítését már egy állami tulajdonban lévő cégnek kellene végeznie. Ennek azonban még se híre, se hamva.
