A hungarikum törvény megszületéséhez kormányváltásra volt szükség – hangsúlyozta nyitóbeszédében dr. Horváth Zsolt országgyűlési képviselő a „Polgármesterek a nemzeti értékek védelméért” címmel a Hungarikum törvény jelentőségéről és az ehhez kapcsolódó értékmegőrző munkáról szóló fórumon csütörtökön, Herenden. Hozzátette, a következő lépcsőfok a helyi értéktárak kialakítása lesz.
– 85 évvel ezelőtt, a II. világháborút követően kezdeményezték a külföldi magyar intézetekről szóló törvényt hazánkban, ez az első olyan magyar törvényalkotási termék volt, amely a magyar szellemi értéket védte – emlékeztetett köszöntőjében dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes. Folytatta, a világ gazdasági versenyére reagálva a magyar országgyűlés idén elfogadta a Hungarikum törvényt, ez nemcsak a szellemi értékek védelméről szól, hanem azokról a tárgyi emlékekről, kincsekről, amelyek megkülönböztetnek minket más nemzetek sorából, s amelyekre büszkék vagyunk. Kiemelte, csak akkor vehetünk részt a nemzetek versenyében, ha a csúcsteljesítmények mellett a helyi értékeket is megmutatjuk, ezért van szükség az utókornak is megmaradó helyi értéktárakra.
Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszer-feldolgozási főosztály vezetője a nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény céljaként nevezte meg, hogy a gyűjtőmunka a lehető legszélesebb körben történjen. Hangsúlyozta, a regisztrált nemzeti értékekből ki kell választani a hungarikumokat, ezeket pedig minél szélesebb körben megismertetni, illetve gondoskodni fenntartásukról, védelmükről. A folyamat végén a Hungarikum Védjegy pályázati úton szerezhető meg, amit az imázs megőrzése érdekében szigorú feltételekhez kötnek.
Az értéktárak kialakítására Veszprém megyei példa is rendelkezésre áll, amit Horváth Zsolt országgyűlési képviselő ismertetett. Rámutatott, a helyi közösségek lelkiismeretükre hallgatva alakíthatják ki ezeket.
