Bár 100 magyarból 28 naponta rágyújt, a társadalomban a dohányzók és nem dohányzók egyaránt támogatják a dohányzás korlátozását az egészségügyi, közoktatási és más közintézményekben, illetve a játszótereken és környékükön - közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) az MTI-vel.
Az Országos Egészségfejlesztési Intézet az egészségügyi államtitkárság támogatásával készített kutatásában a magyar lakosság dohányzási szokásait és a passzív dohányzás problémáját vizsgálta. A kérdőíves felmérést a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításainak hatósági bírságolását megelőző türelmi időszakban végezték. Az adatok kiértékelésével a napokban készült el az Országos Egészségfejlesztési Intézet.
E szerint a nemdohányzók többsége, 61 százaléka, de még a dohányosok negyede is egyetért azzal, hogy bárokban, kocsmákban tiltják a dohányzást. Az éttermekre, közlekedési eszközökre és munkahelyekre vonatkozó tiltást a nemdohányzók 80 százaléka, a dohányosok fele támogatja. A kikérdezést megelőző 6 hónapban a naponta dohányzók negyede, az alkalmi dohányzók negyven százaléka megpróbált leszokni a dohányzásról. Ugyanakkor az adatok azt mutatják, hogy a dohányosok kétharmada (66 százalék) gyújt rá a saját otthonában, s a nemdohányzók 12 százaléka szív be dohányfüstöt otthon is.
Az ÁNTSZ kiemelte: a dohányzás a legjelentősebb megelőzhető halálok a fejlett országokban, így Magyarországon is. A tüdőrákban elhunytak számát tekintve Magyarország világelső, s "ennek a betegségnek a 90 százaléka a dohányzás számlájára írandó".
A felmérés szerint az iskolai végzettséggel "meredeken csökken" a napi rendszerességgel dohányzó férfiak aránya. A legfeljebb 8 általánost végzett férfiak 45 százaléka dohányzik naponta. Az érettségivel rendelkező férfiaknál ez az arány 32 százalék, míg az ennél magasabb végzettségűeknél 20 százalék.
A nők között a legnagyobb arányban (26 százalék) a középiskolát végzettek gyújtanak rá naponta. A 8 általánost végzett nőknél ugyanez az arány 22, míg a magasabb végzettségűeknél 18 százalék.
Az anyagi helyzet a férfiaknál és a nőknél hasonlóan befolyásolja a dohányzási szokásokat. A saját anyagi helyzetüket nehéznek vélő férfiak több mint fele, 54 százalék, míg a nőknek 37 százaléka naponta dohányzik. Azok a férfiak, akik anyagi helyzetüket közepesnek ítélik meg, csak fele olyan gyakorisággal (25 százalékban) gyújtanak rá naponta, a nőknél ez az arány szintén jóval alacsonyabb, 19 százalék. Míg "a magukat jómódúnak tartó" férfiak 45 százaléka, a nőknek 35 százaléka dohányzik rendszeresen.
Bár Magyarországon 2000 óta folyamatosan csökken a dohányzó férfiak száma, a nők körében ez az arány gyakorlatilag változatlan. A 2009-es adatokhoz képest a 65 év alatti férfiaknál csaknem 2 százalékos csökkenést, a 65 év felettieknél azonban ugyanekkora emelkedést tapasztaltak. A nőknél 2009 óta 1 százalékkal nőtt a naponta dohányzók aránya.
Az ÁNTSZ közleménye szerint az elszívott cigaretták száma 2009 óta csaknem 8 százalékkal csökkent. A gyári és sodort cigaretták aránya jelentősen megváltozott: 2012-ben a sodort cigaretták száma majdnem a duplájára növekedett, s elérte az elszívott cigaretták mennyiségének egyharmadát.
A nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításának értelmében 2012. január 1-jétől tilos a dohányzás a közforgalmú intézményekben, így a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében.
A dohányzási tilalom betartását január elseje óta ellenőrzi az ÁNTSZ, de bírságot a 3 hónapos türelmi idő alatt nem szabhattak ki. Április elseje óta viszont a szabályszegést magánszemélyek esetében 50 ezer forintig, intézmények esetében 2,5 millió forintig terjedő bírsággal büntethetik a népegészségügyi szakigazgatási szervek.
