Ezt az Emberi Erőforrások Minisztériuma kedden az MTI-vel. A közlemény szerint a segélyplafon bevezetésének célja, hogy segélyből ne lehessen magasabb jövedelemre szert tenni, mint munkából.
A dokumentumban emlékeztettek arra, hogy a segélyeket és a támogatásokat a kormány eddig is több esetben kötelezettségekhez kötötte. Példaként említették, hogy az ötven óránál többet igazolatlanul hiányzók után nem vehető igénybe iskoláztatási támogatás, ennek következményeként mára drasztikusan csökkent az iskolai hiányzások száma. Egy másik példaként hozták fel a jövedelempótló szociális ellátásokat (a foglalkoztatást helyettesítő támogatást és a rendszeres szociális segélyt), amelyek esetében már létezik az együttfolyósítási összeghatár. Mint írták, ennek a szemléletváltásnak az eredménye, hogy számos korábban munkanélküli ma már közmunkában dolgozik.
A közlemény szerint a gyermeknevelést közvetlenül segítő juttatások, a megváltozott munkaképességűek és a fogyatékossággal élő emberek közvetlen ellátásai, valamint a nyugellátások a segélyplafon bevezetését követően sem változnak.
A Magyar Nemzet keddi számában írt arról, a kormány hajlandó lenne megfontolni, hogy felső határt vezessenek be az egy főnek havonta kifizethető szociális támogatások esetében. A lap információi szerint ilyen javaslat is felvetődött azon a múlt heti kormányülésen, amelyen a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) írt válaszlevélről kaptak tájékoztatást a kabinet tagjai.
A lap szerint a kormány vizsgálja, milyen vállalásokat tudna a szociális támogatások terén elfogadni az IMF-fel és az EU-val folytatott tárgyalásokon, s felvetődött egy olyan javaslat, amely szerint meghatározott összegben maximálnák az egy főnek havonta kifizethető támogatásokat.
A kormányülés egyik meg nem nevezett résztvevője a Magyar Nemzetnek megerősítette, hogy "volt erről szó", ám azt a lap egyik forrása sem tudta megmondani, hogy a javaslat szerepel-e a kormány múlt héten elküldött válaszlevelében.
Giró-Szász András kormányszóvivő hétfőn, az M1 Ma reggel című műsorában az IMF-megállapodás esetleges következményeiről szólva azt mondta: "sem nyugdíj-, sem bérbefagyasztás, sem a családi pótlék csökkentése nem jöhet szóba". A racionalizálás kizárólag a bürokrácia átalakítására vagy az uniós pénzek hatékonyabb felhasználására vonatkozhat, valamint a gazdaság kifehérítésére - fűzte hozzá.
A szociális támogatási rendszer átalakításával kapcsolatban közölte: itt is annak vizsgálatát követően születhet döntés, hogy áttekintették, ki, milyen támogatásban részesül. Kijelentette: a gyermekeknek, családoknak járó támogatások nem csökkenthetők.
