Beszámolt arról is, hogy a 2014-es választáson nem lesz kampánycsend, átalakul a kampányfinanszírozás rendszere, és a kampányeszközök is korlátozottabbak lehetnek a jelenleginél.
Jövő augusztusban minden magyar állampolgár, aki szerepel a népesség-nyilvántartásban, kap egy felhívást arra, hogy döntse el, akar-e szavazni vagy sem, ha igen, hogyan akar részt venni a voksolásban - személyesen vagy levélben -, hol akar szavazni - határon belül vagy azon kívül -, majd ezt a dokumentumot visszaküldi - ismertette a menetrendet a fideszes politikus.
Ezt követően, 2013. szeptember 1-jétől kezdődik az önkéntes regisztráció, amely a választást megelőző második hétig, azaz nagyjából 2014 márciusának második feléig tart majd. Ez az eljárás a Fidesz szerint növelni fogja a részvételt a szavazáson. Az államtitkár hozzátette azt is, hogy a regisztráció várhatóan gyengíti majd az állami népesség-nyilvántartást.
Az "első vonalhúzás" november-december körül lesz, ekkor kapnak egy visszajelzést az állampolgárok arról, hogy felírták őket, így szavazhatnak, azoknak pedig felhívják a figyelmüket, akik még nem regisztráltak - részletezte Lázár János, megjegyezve, hogy a feliratkozók névjegyzéke 2017-ig fix, vagyis ez alapján bonyolítják majd például a helyhatósági választást és az időközi voksolásokat is.
A feliratkozás bevezetésének indokaként a politikus megerősítette: a határon túli új magyar állampolgárok - akik körülbelül félmillióan lehetnek addigra -, a Nyugat-Európában munkát vállaló magyarok - legalább 250-300 ezren - és a leszármazói jogon magyar állampolgárrá váló emberek - akiknek száma jelenleg megbecsülhetetlen - voksolása csak így bonyolítható le.
Kifejtette továbbá azt is, a terveik között szerepel, hogy megkönnyítsék a fogyatékkal élők 600 ezres közösségének szavazását. Esetükben szerinte pozitív diszkriminációra van szükség.
Összegzése szerint a 2014-es választáson a jelenlegi 8 millió helyett 8,5-9 millió, választójoggal rendelkező állampolgárral lehet számolni.
Az új választási eljárási törvény - amely egységesen tartalmazza majd az összes voksolás szabályát - várhatóan jövő hétfő este kerül az Országgyűlés elé, kikérik róla az Alkotmánybíróság véleményét, így decemberben megszülethet az új jogszabály, és 2013. január 1-jén hatályba léphet.
Lázár János beszámolt a kampányt érintő változtatási tervekről is. Eszerint a kampánykiadások nagy részét az állam fogja biztosítani: a tervek alapján minden jelölt a jelenleginél magasabb összegű - akár két-hárommillió forintos - hozzájárulást kap majd, amellyel a választások után tételesen el kell számolnia, és ennek szankcionálása bekerül a büntető törvénykönyvbe (Btk.) is - részletezte a fideszes politikus, hozzátéve, hogy egyéb támogatást csak magánszemélyektől lehet majd elfogadni, de az várhatóan a költségeknek maximum az egyharmadát teheti majd ki.
Az elképzelések között szerepel a kampányeszközök korlátozása is - folytatta -, felmerülhetnek például kereskedelmi hirdetési tilalmak, a közmédiában pedig ingyenes felületek biztosíthatók.
A megszűnő ajánlószelvény-gyűjtés helyett a jelöltté válás módjára szóba jöhet az a nemzetközi minta, amely szerint aki már tagja a parlamentnek, annak semmilyen ajánlásra nincs szüksége - ezt azonban ő személy szerint nem támogatja -, aki pedig nem, annak száz aláírást kell összegyűjtenie - ismertette, majd hozzátette, a lényeg az, hogy a jelenlegi ajánlási szabályoknál könnyebben lehessen jelöltté válni. A kauciót mint a jelöltté válás módját - ahogyan Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető - az államtitkár szintén nem támogatja. Lázár János azt is mondta, az ajánlószelvény-gyűjtés kiesése rövidíti a kampányt, hiszen a választás előtt 30 nappal derül ki, kik a jelöltek.
A tervek között van az is, hogy az Országos Választási Iroda egy autonóm, a jelenleginél erősebb szerv legyen, az Országos Választási Bizottság megszűnhet.
