A repcetermesztés sikerét nagymértékben meghatározza az őszi indulás, sajnos a rendkívül száraz időjárás idén sem kedvez a kultúrnövénynek. Napjainkban lényegesen kisebb vetőmagmennyiséggel és jóval ritkábbra vetik a repcét, ezért már ősszel erőteljes gyomosodás indulhat meg, mivel ebben az időszakban a kultúrnövény gyomelnyomó képessége minimális. Szakmai szempontok alapján indokolt az őszi gyomirtás elvégzése. Védekezhetünk a gyomnövények ellen a repce vetése után – kelése előtt (preemergensen), ekkor a vetést követő 3 napon belül kell elvégezni a gyomirtást. Ügyeljünk a jó minőségű talajelőkészítésre és vegyük figyelembe, hogy a preemergens készítmények hatáskifejtéséhez mintegy 20 mm bemosó csapadék szükséges. Korai posztemergensen, illetve posztemergensen is végezhetjük a gyomirtást, így részben függetleníteni tudjuk a hatást a bemosó csapadék mennyiségétől. A gyomirtási lehetőségek tovább bővültek az imidazolinon ellenálló hibridek megjelenésével.
A meleg, száraz időjárás több kártevő felszaporodását segítheti. Repcében már a kelő szikleveleket is károsíthatja a repcebolha. Betelepedés idején a szegélyekben hámozzák, majd lyuggatják a leveleket, majd az egész táblára kiterjedően károsíthatnak. Rövid idő alatt nagy károkat okozhatnak, amely ellen a csávázás legtöbbször nem védi meg a növényeket. A fiatal növényeken a repcebolha mellett a repcedarázs kártételével is találkozhatunk. A fekete álhernyó főleg a levél fonákán rejtőzve károsít. Ezért a levelek alapos átvizsgálása szükséges a rovarölő szeres kezelés időpontjának eldöntéséhez. A gyapottok bagolylepke hernyói augusztus végén és szeptemberben károsítanak. Nem csak a szántóföldi növényeken okozhatnak károkat, de a dísznövények és a zöldségfélék virágait, terméseit is rághatják. Színük a táplálékuk színétől függően változatos.
A szőlő levelein szeptember hónapban szaporodhat fel a szőlő lisztharmat. A lisztharmat gombafonalain ekkor alakulnak ki az ivaros áttelelő képletek, amelyek száma a szüret után az őszi lemosó kezeléssel csökkenthető. Ha szeptemberben csapadékos lesz az időjárás, akkor a szürkepenészes rothadás fertőzése gyorsan növekedhet elsősorban a fürtökön. A késői érésű fajtákon jelenthet még veszélyt szeptemberben ez a kórokozó. Ha feltétlenül védekezés szükséges ellene, akkor ebben az időszakban a rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idejű hatóanyagok használata javasolt.
A cink is – mint a mikroelemek általában – igen kis mennyiségben szükséges a növények számára. Hiánya a növény anyagcsere folyamataiban zavart okoz, mert a növekedést szabályozó hormonháztartás (auxin) egyensúlya megbomlik. Jellegzetes hiánytünete az aprólevelűség, levél deformáció, rövid ízközök a hajtásokon. Az idősebb levelek foltokban kifehérednek (klorotikus tarkázottság), amelyek beszáradnak és idő előtt lehullnak. Deformálódhatnak a gyümölcsök is, amelyek szintén lehullnak. Jellemző a hajtások téli elfagyása, mert a tökéletlen szénhidrát anyagcsere zavara miatt a fás hajtások nem érnek be, ezért fagyérzékenyek. Cinkhiány főként karbonátos alapkőzetű talajokon, semleges, gyengén lúgos kémhatás között lép fel, tünetei súlyosabban jelentkeznek száraz, napos periódusok után, mert az erős besugárzás az auxin lebomlását fokozza.
A cinkhiány gyógyítható talajon és levélen keresztül történő pótlással egyaránt. Erre a különböző mikroelem tartalmú műtrágyák, szerves eredetű kelátok, ill. a vegetáció korai szakaszában lombtrágyaként kijuttatott, cinket tartalmazó oldatok alkalmasak.
Veszprém Megyei Kormányhivatal
Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága
