Az ombudsman szerint fontos, hogy független intézmény foglalkozik majd a betegjogok kikényszerítésével.
Szabó Mátéhoz egy évben 240-250 betegjogi panasz érkezik; ez havi szinten mintegy 20 panaszt jelent. Ez egyfelől egyetlen témában soknak számít, másfelől viszont az összes panaszbeadvány számához képest nem sok - írta az MTI megkeresésére válaszolva az alapvető jogok biztosának hivatala.
Hozzátették, ennek oka, hogy az ombudsmannak orvosszakmai ügyekben nincs hatásköre (még kevésbé szakképesítése), márpedig az érintettek javarésze nem elsősorban alapjogi, hanem konkrét orvosi-szakmai kérdéseket kifogásol. Másrészt a betegjogi problémák érintettjei a megoldást legtöbbször ott keresik, ahol a probléma keletkezett és ahol az egyéni szakkérdésekben döntést hozni képes kompetenciát megtalálni vélik. Ezért is tartja fontosnak az ombudsman, hogy a jövőben megfelelő intézményi szinten kezelik majd a betegjogokat.
Az alapvető jogok biztosa kiemelt projektje keretében 2011-ben vizsgálta a betegjogok érvényesülésének problémáit, különösen az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetését követő helyzetben, amikor az OBDK létrehozása még csak a tervekben szerepelt. E projekt idén áprilisban megjelent összefoglalójában Szabó Máté azt fogalmazta meg: "a betegek jogainak valódi érvényesülése, kikényszeríthetősége érdekében szükséges olyan, hatósági jogkörrel rendelkező, pártatlan, független jogállású, a jogon túl speciális szakértelemmel rendelkező, nem bírósági típusú intézmények felállítása és működtetése, amelyek kivizsgálják a hozzájuk forduló személyek egyéni panaszait és amelyek döntése bíróság előtt is megtámadható."
Az egészségügyi államtitkárság július végén tájékoztatta az MTI-t arról, hogy szeptemberben megkezdheti működését az OBDK. Azt írták: az új betegjogi központ megalakulásával olyan szervezetet hoznak létre, amely a jogszabály keretei között a szolgáltató és a betegek közötti vitás eseteket pártatlanul oldja fel.
Az államtitkárság kiemelte: az OBDK a jogvédelmi képviselet ellátása során kiemelt hangsúlyt fektet a tájékoztatásra, a betegdokumentáció megismerésével összefüggő jog érvényesítésére, a panaszjog gyakorlásának segítésére, a rendszerhibák feltárására és megoldására. Segít abban, hogy a szolgáltató és a kérelmező közötti vitás kérdéseket sikerüljön peren kívül, gyorsan, mindkét fél számára megnyugtatóan rendezni. Ennek érdekében a jogvédelmi képviselők a szolgáltatásokat működtetők, a fenntartók, az engedélyező hatóságok, a szakmai szervezetek széles körével tartják a kapcsolatot.
Hatósági feladatai jogkörében az OBDK vezeti a betegjogi, ellátottjogi, gyermekjogi képviselők nyilvántartását, valamint ellenőrzi az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőségét, az ellátásszervezéssel, a beutalási renddel, a betegtájékoztatással kapcsolatos szabályok érvényesülését. Mindezek mellett az uniós irányelv szerint az OBDK lesz a határon átnyúló egészségügyi ellátás nemzeti kapcsolattartója is.
