A család közleménye szerint Armstrong halálát a néhány héttel ezelőtti szívműtétjének szövődményei okozták.
Az Apollo 11 parancsnokaként Neil Armstrong volt az első ember, aki a Hold felszínére léphetett 1969. július 20-án. Ekkor hangzott el az azóta szállóigévé lett mondása: "kis lépés az embernek, de nagy lépés az emberiségnek". Az amerikai asztronauták holdsétája jelentős siker volt a hidegháború idején az űrtechnológiák terén is komoly vetélytársnak számító Szovjetunióval szemben.
Armstrong harmincnyolc éves volt, mikor az emberiség egyik ősi álmát valóra váltotta, mégsem vált önteltté az elért eredménytől. Sőt, akik ismerték úgy vélték, zavarta is a hirtelen jött hírnév. Amikor egyszer megkérdezték tőle, milyen érzés tudni, hogy lábnyomát valószínűleg még ezer évig megőrzi a Hold pora, azt felelte: "Remélem hamarosan felmegy majd valaki oda, és eltörli".
Mint később kiderült, az Apollo 11 küldetése volt Armstrong utolsó repülése. A következő évben irodai feladatokat kapott a NASA kutatási-technológiai osztályán. Miután nyugdíjba vonult, családjának élt és igyekezett távol maradni a nyilvánosságtól. Lehetősége lett volna politikai karriert befutni, ám ő visszautasította az ajánlatokat. Szakmai kérdésekben azonban még az elnökkel is szembe ment: Barack Obamát nyíltan kritizálta, amiért az Egyesült Államok az űrsikló-program leállítása után más országok segítségével szállítja fel űrhajósait a Nemzetközi Űrállomásra. Helytelenítette azt is, hogy a NASA hosszú ideje nem küldött már embert a Holdra, ami Armstrong szerint elengedhetetlen feltétele a további űrbéli felfedezéseknek.
"Fájó szívvel tudatjuk, hogy Neil Armstrong eltávozott közülünk" - áll a család közleményében - "Neil szerető férj, apa, nagyapa, testvér és barát volt. (...) Ha legközelebb odakint sétálsz egy felhőtlen éjszakán, és a Hold lemosolyog rád, gondolj Neil Armstrongra, és kacsints vissza neki!"
