A Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Magyarország legnagyobb hagyományokkal rendelkező vidéki állatkertje, amely hatalmas társadalmi összefogással jött létre, a kapukat 1958. augusztus elsején nyitották meg a nagyközönség előtt. Az állatkertnek kijelölt Fejes-völgy egykor szeméttelepként funkcionált, az elmondások szerint orosz tankokkal tolták ki innen a hulladékot, s öt hónap alatt elkészült a fejlesztés – tudtuk meg ideiglenes idegenvezetőnktől, amikor a létesítmény főbejáratához közelítettünk, hogy megvizsgáljuk, mit kínál a látogatóknak Veszprém kiemelt turisztikai látványossága.
Évente 250 ezer látogató érkezik a veszprémi állatkertbe. A nyári főszezonban főként a Balatonon nyaralók keresik fel, leginkább akkor, amikor kicsit rosszabb az idő és nem lehet önfeledten strandolni. Az év más időszakában veszprémiek és környéken élők érkeznek a Fejes-völgybe, valamint rengeteg iskolás csoport egy-egy osztálykirándulás részeként – avat be a részletekbe Szabó Petra projektmenedzser, aki a látogatásunk alatt kifogyhatatlan tudással meséli, mikor mit látunk.
A sétánkat az alsó, Fejes-völgyi bejáratnál kezdjük, de a városon kívülről érkezők többsége már a 8-as útról lekanyarodva közvetlenül érheti el a Gulya-dombon kialakított parkolót. A főbejárat előtt álló Kittenberger Kálmán mellszobra körül korábban számos bodega állt, mára letisztult a bejárat előtti tér, később arra is választ kapunk, mi ennek az oka.
Aki nagyon alapos, akár egy teljes napot is eltölthet az állatkertben, de a teljes bejáráshoz minimum négy órát rá kell szánni. A rögtönzött idegenvezetés és gyors bejárásunk is két órát vett igénybe, így könnyen hihető, hogy aki minden állatot megkeres, azt egész napra beszippantja az állatkert.
A főbejárat mellett található a 2010-ben átadott, a gyerekek körében nagyon népszerű Kölyök-dzsungel játszóház és terrárium, melynek előterében egy kiállítás található az állatkert múltjáról, megmutatva az elmúlt évtizedek legfontosabb állomásait. Kicsit beljebb egy 300 négyzetméteres, egyedien kialakított játszóház várja a kicsiket, a falakat pedig hüllőket bemutató terráriumok szegélyezik. Amíg a kicsik a csúszdákon, köteleken, mászóalkalmatosságokon tombolnak, a felnőttek próbálnak megbarátkozni a hüllők látványával. Természetesen a szabadban is több helyen építettek ki játszótereket, hogy a rengeteg látványosság mellett ugrálni és hintázni is tudjanak a gyerekek.
Több pihenőhelyet is kialakítottak az állatkerten belül, sűrűn követik egymást a padok, asztalok. Eltűntek az állatkert előtt lévő több évtizede ott álló büfék, melyeket felváltottak az állatkerten belül található, egységes stílusú étkezőhelyek, valamint egy központi meleg konyhás étterem is kiépült, ez utóbbi idén tavasztól szolgálja ki a megéhezett kirándulókat – hívja fel a figyelmet Szabó Petra, hozzátéve, hogy aki szeretne hazavinni valami emléket az állatkerti kirándulás alkalmával, számos minőségi termék közül választhat az „ajándékozoo” épületeiben.
A játszóteret nem próbáltuk ki, de az őszinte mosollyal ugrándozó gyerekek látványa megerősíti az elhangzottakat. Tovább haladva az idén elkészült új ormányos medve kifutójához érkezünk, ahol rendszeresen látványetetés szórakoztatja a látogatókat. – Szép és esztétikus kifutó megtervezése és kialakítása a cél, ahol az állat el tud bújni, ha akar, de mégis a kíváncsi szemek előtt marad – állítja idegenvezetőnk. Ez a filozófia maximálisan megvalósul, szó szerint karnyújtásnyira rohangálnak az apróságok a lelkesen figyelő magyar és külföldi vendégek előtt.
látványetetés (fotó: Melczer Zsolt)
Látványetetést egyébként több helyszínen, különböző időpontokban, minden nap tartanak az állatkertben, így a kapibaráknál, az ormányos medvéknél, a tapíroknál, az ázsiai törpevidráknál, valamint a maki ösvényen is belefuthatunk ilyen eseménybe, de a belépőjegy mellé kapott tájékoztatón minden részletesen megtalálható, a térkép segítségével pedig a beazonosítás is könnyebb.
Az állatkert egyik legrégebbi létesítménye mellett haladunk tovább, a Nagy tó kifutó szintén idén kapott új köntöst, ahol vízidisznók, pampanyúlak, illetve vízimadarak élnek nagy békességben egymás mellett.
mosómedve (fotó: Melczer Zsolt)
Néhány lépés után találkozhatunk Kukkanccsal, a mosómedvével, aki sokak kedvence és biztos pont az állatkert mindennapi életében. Reggel felmászik a kedvenc fájára, elterül, lógatja a tappancsait, majd este visszamegy az éjszakai helyére. Többet nem várhatunk el tőle, de ezt magabiztosan teljesíti.
kispandák (fotó: Melczer Zsolt)
– Nagy büszkeségünk a zoológiai ritkaságnak számító kispandák, más néven vörös macskamedvék, akik az európai fajmegmentő program részeként jutottak el hozzánk. Kifutójukon folyamatos párásítással biztosítjuk, hogy a nyári kánikulában is kellemes időben legyen részük – meséli Szabó Petra egy zölddel gazdagon teleültetett kifutó mellett.
fotó: Melczer Zsolt
Nincs állatkert medve nélkül, Kata és Bori képviseli ezt a fajt, akik naponta többször megfürdenek a kialakított medencében, vagy éppen nagy köröket sétálnak a nekik fenntartott helyen. Amikor arra jártunk, épp az előzőt gyakorolták.
A Madagaszkár című animációs filmből ismert gyűrűs farkú makik teljes élő nagyságukban megtekinthetők az állatkertben. Szeretik, ha figyelik őket, jól érzik magukat a helyükön, ezt jelzi, hogy idén már kétszer volt szaporulat. Néhány percig figyelve őket nem tudtam eldönteni, hogy a makik, vagy az emberek figyelik-e nagyobb érdeklődéssel a másikat.
dzselada pávián (fotó: Melczer Zsolt)
Mindig sokan ismerkednek a huszármajmok életével is, akik cseppet sem szégyellősen turkásszák egymást a kerítés mellett. Szomszédságukban a dzselada páviánok élnek boldog békességben, s biztosítják a rendszeres szaporulatot.
Innen tovább haladva az Erdei tanösvény kis hűs pihenőt biztosít számunkra, közben megismerkedhetünk a Bakony élővilágával. Kiérve a hópárducok kifutójához érkezünk, amelyek a legritkább nagymacskák közé tartoznak. A gondozók bíznak benne, hogy az összeköltöztetett pár előbb-utóbb „szerelembe esik”.
(fotó: Melczer Zsolt)
Tigris és oroszlán nélkül sem lehet elképzelni egy igazi állatkertet, ebben is jól teljesít a veszprémi zoo. Kis szibáriai tigrisnek is örülnének a gondozók, hiszen kihalás szélén lévő fajról van szó. A Böbe majom tanodája felett tapírok és csuklyás majmokkal találkozhatunk, a tanoda pedig éppen a nyári zoo táborosoktól hangos.
(fotó: Melczer Zsolt)
Hatalmas sikere van a maki ösvénynek, ahol szó szerint testközelből figyelhetjük meg a madagaszkári vörös varik és gyűrűsfarkú makik életét, a látványetetés alkalmával pedig a vendégek közé is bemerészkednek ezek a játékos apró jószágok.
Mielőtt átmegyünk a Gulya-dombon kiépült kis Afrikába, még betérünk a tavasszal átadott melegkonyhás étterembe, amely kulturált étkezési és pihenési lehetőséget biztosít a megfáradt vendégeknek, miközben a pettyes szarvasok életét figyelik.
(fotó: Melczer Zsolt)
A Gulya-dombon Afrika apró szeletével találkozhatunk, itt épült ki a két csimpánzcsapatot bemutató Csimpánzvilág, valamint az Afrika ház, ami pedig négy zsiráfbikának ad otthont, illetve ehhez kapcsolódik a flamingók és a bozóti disznók élettere is. Itt található hazánk egyik legnagyobb Afrika szavanna kifutója, melyen a zsiráfok mellett a 3 tagú orrszarvúcsalád és az örökké nyargalászó zebrák láthatóak. Mindemellett állatsimogató is várja a kíváncsi gyerekeket, ahol kecskéket és kameruni juhokat etethetnek, simogathatnak.
Szabó Petra
A látogatók rengeteg pozitív visszajelzése bizonyítja, jó úton halad az állatkert fejlesztése. Megjegyzik, szép, szellős, kellemeset lehet sétálni, tiszta, sűrűn követik egymást a szemetesek, rendezettek a kifutók, szépek az állatok – idéz a vendégek visszajelzéseiből Szabó Petra. Érdeklődésünkre elmondta még, az állatok takarmányozása nem könnyű feladat, mindegyik lakónak megvan a saját „étlapja”, s mielőtt reggel a látogatók megérkeznek, szervírozzák is nekik a gondozók. Az állatkert legnagyobb termetű állata Pabló, a több mint 2,5 tonnás orrszarvú, jó eséllyel pályázik a legnagyobb étkű állatkerti lakó címre. Összesen 90 különböző faj található meg az állatkertben.
A fejlesztések közül a Csimpánzvilág, a Kölyök dzsungel játszóház és terrárium, a Böbe majom tanodája oktató és kiállító ház, a zsiráfoknak otthon adó Afrika ház, valamint az Erdei mesterségek tanösvénye a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tervben kiírt tematikus turisztikai pályázatnak köszönhetően valósult meg. Jelentős fejlődés figyelhető meg a veszprémi állatkertben, érdemes évente legalább egyszer meglátogatni.
