Egy uniós források felhasználásához szakértői segítséget nyújtó vállalat szerint a túlontúl szövevényes, lassú pályázati rendszerben egy szupercsapat teremthet rendet, amely Lázár János vezetésével lassan össze is állhat.
Több ezer milliárd forintnyi lehívható uniós forrás forog kockán. Amennyiben hazánk nem lesz képes megfelelően felhasználni az operatív programok megvalósítására igényelt hatalmas összeget, a 2014 és 2020 közötti időszakban olyan beruházások eshetnek kútba, melyek már évek óta szerepelnek a kormány tervei között. A pénzek odaítélésének 2013. december 31-vel lejáró határideje igencsak feszítő.
A témában nemrég a Parlamentben tartottak konferenciát, ahol a kereskedelmi és iparkamara illetve a gyáriparosok szövetségének elnöke mellett közgazdászok is megkongatták a vészharangot. A meghívottak egyöntetűen és egyértelműen úgy fogalmaztak: ha nem változik a pályázati kiírások üteme, illetve nem sikerül módosítani a korábban elhibázott lépések irányán, bajba kerülhetünk. Amellett hogy megpróbáltuk áttekinteni az uniós források útját, arra is kerestük a választ, milyen erőfeszítéseket kellene tennie az Orbán-kabinetnek, hogy a kedvezményezettek – önkormányzatok, nonprofit szervezetek és cégek – a teljes keretösszeget le tudják hívni 2015 végéig.
Hazánk közel 8200 milliárd forintnyi pályázati kerettel gazdálkodhat 2007 és 2013 között. A gigantikus összeg felhasználásának három, jól elkülöníthető szintje van.. Egyharmadát már sikerrel lehívta a kedvezményezett, és az esetek többségében már be is fejezték az adott beruházást. A második harmadát lekötötték, de a beruházást végrehajtó projektgazdának eleddig nem sikerült fel is használni az odaítélt forrásokat. A fenti konferencián citált fennmaradó durván 2500 milliárd képezi az „uniós torta” harmadik szeletét, amely szabadon áll, sikeres pályázatra várva.
Mindent egybevetve mintegy 5500 milliárd forint vár lehívásra, amit 2015 végéig költhetünk el. Jövő decemberig mindenképpen oda kell ítélni a forrásokat, a lehívásukra pedig összesen három és fél év áll rendelkezésre. Fontos tudni, hogy a fel nem használt forrásokat vissza kell fizetni az uniós kasszába.
Csaba László közgazdász portálunknak kifejtette: a korábbi feltételek szerint a tagországoknak 15 százalékos önrészt kellett letenniük az asztalra, ha uniós pályázaton keresztül szerettek volna forráshoz jutni. Néhány tagállam, köztük hazánk tavaly augusztusban komoly könnyítést kapott: mindössze a teljes beruházás 5 százalékát kell saját büdzséből biztosítania, a többit az unió állja. Ami az egyes beruházások támogatását illeti, a vissza nem térítendő rész aránya a projekt célja és a pályázó személye függvényében is eltér: vállalkozások általában 20-60 százalékra, nonprofit és közigazgatási pályázok 50-100 százalékra számíthatnak az uniós forrásból.
További részletek az MNO cikkében.
