Gyönyörű feladata lesz az új járási rendszernek, hiszen az új területi szervezeti egység az állam egységes és hatékony működését szolgálja majd – mondta el a Kossuth rádióban Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) tisztségviselője a 180 percnek elmondta, a fővárosban mind a 23 kerületben lesz járási hivatal, vidéken pedig 170-175 járás lesz. A pontos számot azért nem lehet még megadni, mert a vonatkozó kormányrendeletet most készítik elő.
A járások a kormányhivatalok részeiként jönnek létre. Feladatuk megegyezik majd a jelenleg működő helyi szakigazgatási szervekével, például a munkaügyi kirendeltségével vagy a földhivataléval. Ezek mellett azon államigazgatási feladatok egy része is átkerül a járás hivatalokhoz, amelyeket jelenleg a helyi jegyzők látnak el.
Az államtitkár megjegyezte, az alapelv az volt, hogy lehetőség szerint mindegyik államigazgatási feladat a járási hivatalhoz tartozzon. Az egyeztetések során azonban felmerültek olyan helyi szempontok, amelyek alapján mégis a jegyzőnél maradnak a tipikusan helyhez köthető államigazgatási feladatok, például a helyi adózás vagy a birtokvédelem ügye. Ezek intézése helyi ismereteket igényel – tette hozzá az államtitkár.
Szabó Erika szerint a változtatások azért lesznek előnyösek az állampolgárok számára, mert a szervezeti átalakítások elvezetnek majd az egyablakos ügyintézéshez, a kormányablakok rendszeréhez.
Az Országgyűlés hétfőn döntött a járások feladatairól és a járási hivatalvezetők jogállásáról. A törvénycsomagban kimondták, hogy a következő parlament megalakulásáig akár országgyűlési képviselő is lehet járási vezető.
A több száz éves múltra visszatekintő járási rendszert 1983-ban szüntették meg. Harminc év után, de új szervezeti rendben 2013. január 1-jével ismét létrejönnek a magyar közigazgatás egykor szerves egységét képező járások.
