Az alaptörvény értelmében a köztársasági elnök megbízatása megszűnik a megbízatási idejének lejártával, halálával, ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására, továbbá ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn, összeférhetetlenség kimondásával, a lemondásával vagy ha megfosztják a tisztségtől.
A köztársasági elnök jogállásáról szóló törvény szerint az államfő az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges. A parlament tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha a köztársasági elnök az elhatározását írásbeli nyilatkozatával fenntartja, az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.
A törvény kimondja azt is: "a köztársasági elnök megbízatása a lemondó nyilatkozatban megjelölt, a tizenötödik napnál nem korábbi időpontban, ennek hiányában az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata meghozatalának napján, elfogadó nyilatkozat hiányában az annak meghozatalára nyitva álló határidő eredménytelen elteltével szűnik meg". Ha az Országgyűlés a köztársasági elnököt a lemondás megfontolására kéri, az államfő megbízatása az elhatározását fenntartó nyilatkozatban megjelölt időpontban, ennek hiányában a fenntartó nyilatkozat benyújtásával szűnik meg.
Abban az esetben, ha a köztársasági elnök megbízatása megszűnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az államfői feladat- és hatásköröket az Országgyűlés elnöke gyakorolja. A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatait a Ház által kijelölt alelnök látja el.
Az alaptörvény rögzíti az államfő megválasztásának szabályait. A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja, államfővé megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a harmincötödik életévét betöltötte. A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. Az államfőt elődje megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani. A köztársasági elnök választását az Országgyűlés elnöke tűzi ki, a parlament az államfőt titkos szavazással választja meg.
A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. Ennek érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökéhez a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Minden országgyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet javasol, mindegyik ajánlása érvénytelen.
Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta.
Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. Ennek során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet voksolni. Ha az első szavazáskor az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú támogató voksot kapták. Ha az első szavazáskor csak a második helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második kör is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.
A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni.
A megválasztott köztársasági elnök a korábbi államfő megbízatásának lejártakor, a megbízatás idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, ezt megelőzően pedig az Országgyűlés előtt esküt tesz.
A köztársasági elnök megbízatása megszűnésével és helyettesítésével kapcsolatos eljárási szabályok a hatályos házszabály szerint úgy szólnak, hogy a lemondó nyilatkozat feletti vitát és szavazást legkésőbb annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell megtartani; ha az Országgyűlés az említett időpontban nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni. Bármely képviselőcsoport vagy legalább tíz képviselő - legkésőbb az e napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtti napon - írásban javasolhatja, hogy az Országgyűlés kérje a köztársasági elnöktől elhatározásának újbóli megfontolását; ilyen javaslat esetén először e javaslatról kell szavazni.
