Befejezte munkáját a lakossági deviza-eladósodást vizsgáló parlamenti albizottság. A felelősség megállapítása mellett javaslatokkal is előálltak, hogy erre még egyszer ne kerüljön sor – ismertette szerdán sajtótájékoztató keretében Horváth Zsolt országgyűlési képviselő.
Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának albizottsága tavaly ősszel kezdte el vizsgálni, 2002 és 2010 között milyen történések eredményeként nőtt ilyen jelentős mértékűre a lakosság deviza eladósodása. Az erről szóló jelentést a napokban fogadta el a parlament, ennek elkészítésében szerepet vállalt a veszprémi képviselő is, így folyamatosan nyomon követte a munkát.
Horváth Zsolt azt mondta, 2011 végén kamatokkal együtt hatezer milliárd forint deviza hitelállománnyal rendelkezett a lakosság. A jelentés szerint a kormányzat, a kormányzati szervek, a banki pénzügyi szektor és a lakosság felelőssége is megállapítható ebben.
dr. Horváth Zsolt
Horváth Zsolt emlékeztetett, az első Orbán-kormány idején alacsony kamatozású forint-hitelekhez juthattak a családok, ami mellé államilag biztosított kamattámogatási rendszer is kiépült. A 2002-es új kormányzat teljesen szétverte ezt, megnehezítette a forint alapú hitelezést – áll a jelentésben. Az ezt követő hat évben a kormányok gyakorlatilag teljes mértékben figyelmen kívül hagyták a lakosság deviza-alapú eladósodását, a lakástámogatási-rendszer változásai pedig széles körben tették vállalhatatlanná a forint alapú lakásfinanszírozást, s serkentették a deviza hiteleket.
Az albizottsági jelentés szerint eleinte nem mutatkozott ki a deviza hitelek különösebb kockázata, azonban 2006-2007-ben a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) jelentésében már szerepelt, jelentős kockázatot jelenthet, ha továbbra is az adott mértékben növekszik a lakosság deviza-alapú hitelállománya és az árfolyamok negatívan változnak. A korábbi kormányzat igazi felelőssége abban áll, hogy két aktív kormányzati évben sem tettek semmit azért, hogy ezt a folyamatot befolyásolják, megváltoztassák – ismertette Horváth Zsolt. Hozzátette, a PSZÁF komoly felelőssége is megállapítható, amikor nem megfelelő súllyal jelenítette meg a devizahitelek felvételében a fogyasztóvédelmi érdekeket.
A bankrendszer felelősségével kapcsolatban a jelentésben az szerepel, hogy a hazai bankok úgy emelték a lakossági szektor deviza hitelezését, hogy tisztában voltak a kockázatok aránytalan megosztásában. Jelentősen rontott a helyzeten, amikor a hitelek terítésében részt vállaltak a hitelközvetítő irodák, ezek megjelenése után ellehetetlenül a reális kockázati feltételek tájékoztatása.
Az albizottsági jelentés szól a lakosság felelősségéről is. A kezdeti időszakban jó gazda módjára vizsgálta meg mindenki, milyen kockázatai lehetnek a hitelfelvételnek, azonban csak az előnyöket vették számításba, a kamatösszegek alapján döntöttek.
A jelentés konkrét javaslatokat is tartalmazott annak érdekében, hogy a jövőben hasonló ne forduljon elő. Többek között a kormány vizsgálja meg a magáncsőd bevezetését, s a későbbiek folyamán hangsúlyosan szerepeljen az általános iskolák felső tagozata, valamint a középiskolák tanrendjében a pénzügyi rendszerek, -szabályok megismerése, a fogyasztóvédelmi jogok tanítása. Mindezek mellett a PSZÁF hangolja össze munkáját a fogyasztóvédelemmel, valamint a versenyfelügyelettel, közösen végezzenek vizsgálatokat és ezt széles körben tegyék ismertté. A javaslatok között szerepelt még, hogy a kormány szükség szerint vizsgálja felül a pénzintézetek, pénzügyi szervezetek viszonyát, s a hitelközvetítők esetében is kötelező előírás legyen a szakirányú felsőfokú végzettség.
