1921 óta mérik a Balaton vízszintjét, rendszeresen több csapadék hullott egy évben, mint amennyi elpárolgott, 2000 és 2003 között megváltozott ez a tendencia, s azóta is több évben előfordult – ismertette dr. Molnár Gábor, a Balatoni Integrációs Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a konferenciát megelőző sajtótájékoztatón, csütörtökön. Hozzátette, ez azonban nem vezetett a vízminőség romlásához, ám fel kell készülni az éghajlatváltozásra.
dr. Molnár Gábor
A nemzetközi EuLakes projekt célja, hogy felmérje, ezek a hatások milyen mértékben befolyásolják a nagyobb közép-európai tavak élővilágát, úgy mint az olasz Garda-tó, a Fertő-tó, a lengyel Charzykowskie-tó, illetve a Balaton. A projekt megvalósításában Olaszország, Ausztria, Lengyelország és Magyarország területéről összesen 9 szervezet vesz részt, a koordinálást az olasz Garda-tó közösség látja el, hazánkat a Pannon Egyetem és a Balatoni Integrációs Kft. képviseli.
dr. Kováts Nóra
A stresszorok, terhelő faktorok között vannak közismertek és kevésbé kutatottak – ez utóbbiak közé soroljuk az idegen honos fajok által jelentett ökológiai kockázatot – mutatott rá dr. Kováts Nóra, a Pannon Egyetem docense. Maga a probléma nem új keletű: a Balatonban már például az 1940-es években megjelent az egyik leginvazívabbnak és legkártékonyabbnak tartott vándorkagyló. Ökológiai kockázatuk szisztematikus felmérése, az eredmények beépítése a környezeti döntéshozatalba viszont meglévő kihívást jelent – többek között erre kerestek választ a konferencián.
A várható éghajlatváltozással kapcsolatban dr. Molnár Gábor úgy fogalmazott, a csapadék mennyiségében nem lesz jelentős változás, azonban szezonálisan nagyobb eltérések mutatkoznak majd a következő 75 évben. Várhatóan emelkedik az átlaghőmérséklet, ami enyhébb teleket és forróbb nyarakat jelent – jelzik előre a számítógépes modellek.
Az EuLakes projekt időtartama 3 év (2010-2013), költségvetése 2,9 millió euró, finanszírozója az Európai Unió.
