Egyelőre nem lehet tudni, milyen hátrányokkal járhat majd egy településre nézve, ha nem lesz járási központ, mivel a pontos részletek még nem ismertek.
Eddig is a kelet-balatoni kistérség központja volt Balatonalmádi, a környék egyik dinamikusan fejlődő településeként sikerrel láttuk el ezt a feladatot – mondta el az MNO-nak Keszey János, a város polgármestere. 1984 óta járási jogú városként funkcionált a település, amely helyzet elveszítésétől tartunk most – tette hozzá. A településvezető arra is fölhívta a figyelmet, hogy egy kedvező döntés esetén nem Balatonalmádi lenne a legkisebb Veszprém megyei járási központ, mivel Devecserben vagy Zircen is kevesebben élnek.
Az esetleges változtatások kapcsán Keszey úgy fogalmazott, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján január 29-ig lehet kifogásokkal élni, amit meg is tettek. Balatonalmádi első embere azonban úgy látja, hogy Navracsics Tibor azon kijelentése alapján, hogy a 168 járás „kőbe van vésve” nem számít jelentős változtatásra. A járási körzetek általános szempontok alapján lettek kialakítva, de annak, hogy a „székhelytől legtávolabb levő település lehetőség szerint ne legyen messzebb 30 kilométernél”, a mostani balatonalmádi kistérség megfelel – mondta Keszey.
Nem tudja, mi alapján döntöttek
„Nem tudom megmondani, mi alapján döntöttek úgy, hogy Balatonalmádi ne legyen járási székhely, az erre vonatkozó igényünk ismert volt.” A polgármester szerint egyelőre nem lehet tudni, milyen hátrányokkal járhat a város számára, ha nem ők töltenék be a járási székhelyet szerepét, mivel a feladatok ellátását érintő részletek még nem ismertek.
A Balaton déli partján is hasonló viharokat kavar a járási központok beosztása. A balatonföldvári kistérség polgármesterei egyöntetűen úgy foglaltak állást: elsősorban azt szeretnék, ha Balatonföldvár központtal önálló járás alakulhatna ki, ha azonban ez nem lehetséges, akkor egységesen a siófokihoz csatlakoznának. A tizenhárom település által alkotott jelenlegi földvári kistérséget három felé szakítja a leendő járások beosztásának napvilágot látott tervezete: ki a siófokihoz, más a tabihoz, megint más a fonyódihoz tartozna. Általános felháborodás fogadta a járástérképet.
„A 168 járás és hét fővárosi körzet fix szám, ami azt is jelenti, hogy ha valaki új járást akar alakítani, azzal kell számolnia, hogy abban a megyében egy másik járást kell megszüntetni” – mondta korábban Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Megjegyezte: sorolhatná, hogy az országban hány város szeretne a tervezetten felül járásszékhely lenni, de „a pénz is véges, nekünk az a célunk, hogy hatékony rendszert hozunk létre”.
