A világrangsort Svájc vezeti Szingapúr, Svédország és Finnország előtt, az Egyesült Államok az ötödik. A visegrádi országok rangsorában Csehország a legjobb a 38. pozícióval, Lengyelország a 41., Magyarország a 48., míg Szlovákia a 69, az utóbbi 2008-ban még a 46. volt.
Az első 45 ország között Görögországon kívül az összes régi EU-tag megtalálható, Portugália a 45., Görögország viszont a 90. helyen áll elsősorban strukturális gondjai miatt.
A világ leggyorsabban fejlődő, úgynevezett BRIC országcsoport tagjai közül Kína áll a legelöl, a 26. helyen, Brazília az 53., India az 56., Oroszország pedig a 66.
Magyarország - amely 2008 óta mutat folyamatos javulást - versenyképességének pozitív elemei között a jó infrastruktúrát (autópályák, infokommunikáció elterjedése), a rugalmas munkaerőpiacot, valamint az egyetemek és vállalatok együttműködésének megítélését emeli ki felmérés.
A magyar versenyképességet az intézményi tényezők rontják, ezen belül a magas adóterhek, a közösségi alapokhoz való gyenge hozzáférés, a túl nagy állami szerepvállalás és a gyenge közbizalom, ami a politikai szférára vonatkozik. Ez utóbbi rangsorban Magyarország a felmérésben résztvevő 142 ország között a 130.
A WEF globális versenyképességi indexe - amelyet 2003 óta tesznek közzé - egyrészt a vállalatvezetői felmérésből, másrészt az OECD által közölt statisztikai adatokból tevődik össze - magyarázta Vakhal Péter, a Kopint-Tárki tudományos munkatársa. Az előbbi adatok az úgynevezett puha indikátorok, az utóbbiak a kemény indikátorok - tette hozzá.
A szakértő elmondta: az index összeállítói elsősorban a gazdasági növekedés legfontosabb 12 pillérét vizsgálják, s a súlyozás következtében felértékelődik az üzleti, gazdasági komplexitás és az innováció szerepe.
