A nyitottaktak.hu felületet aktiválásakor sajtónyilvános eseményen mutatták be a levéltárban.
Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról szóló törvény szerint a számos 1990 előtti állambiztonsági irattípus közül négy lesz bárki számára ingyenesen hozzáférhető: a 6-os karton, a B (azaz beszervezési) -napló, a H (azaz hálózati) - adattár és a B (azaz beszervezési) - dossziék.
Ezek közül szerda délelőtt az első három válik hozzáférhetővé a nyitottaktak.hu oldalon - mondta a főigazgató, Cseh Gergő Bendegúz.
A 6-os karton a hálózati személy nyilvántartási lapja, amelynek első oldalán az ügynök személyazonosító adatai olvashatók, így többek között a név, születési hely, idő, anyja neve, foglalkozása. A kartonlap hátsó oldalán az ügynöki tevékenységgel kapcsolatos legfontosabb adatok, így többek között, hogy milyen körülmények, motiváció hatására lett ügynök és meddig maradt hálózati személy. B-napló - 5 darab iktatókönyv nevekkel - kizárólag az 1957 és 62 közötti időszakból maradt fenn a B (azaz beszervezési) -dossziékról. A harmadik, szerdán nyilvánosságra kerülő titkosszolgálati adatfajta az 1970-es évektől mágnesszalagokon gyűjtött H (azaz hálózati) -adattár, amelyben az egykori ügynökök személyes adatait, fedőnevét rögzítették - ismertette a szakember.
A 6-os kartonok és a B-naplók mintegy 25-25 ezer, a mágnesszalagok mintegy 55 ezer ügynök nevét tartalmazzák. A beszervezési dossziék száma több mint 9 ezer. A 6-os karton állomány összesen mintegy 50 ezer, a B-naplók mintegy 2000 oldal terjedelműek, amennyiben a kartonok két oldalával külön számolunk. Az adathordozók között sok az átfedés, ezért ez összesen 50-60 ezer nevet jelenthet - tette hozzá.
Az érdeklődők november 4-étől a nyitottaktak.hu oldalon találnak egy keresőfelületet, ahol szűrhetnek születési adatokra, például névre, születési helyre, időre, továbbá fedőnévre, mindhárom nyilvánosságra hozott irattípusra.
Ha például névre keresnek, a rendszer vélhetően kiad egy sok elemű listát, amelyet a fenti adatok alapján lehet szűkíteni, a rendszer pedig minden névhez kapcsol egy linket, amelyre kattintva megjelenik az adott személyhez tartozó 6-os karton két beszkennelt oldalának, vagy a beszkennelt B-napló releváns részletének színes képe, illetve táblázatos formában a H-adattárban, mágnesszalagon rögzített adatok - mondta a főigazgató.
A negyedik irattípus, amelyet a törvény szerint február 25-éig kell nyilvánosságra hoznia a levéltárnak, a B-dosszié. Az előző háromtól eltérően ez már nem csupán néhány szikár adatot rögzít, hanem 20-50 vagy akár több száz oldalas dokumentum, amely a tartótiszt szemszögéből tartalmazza részletesen az ügynök életútját kiszemelésétől, beszervezésétől ügynöki tevékenységének értékelésén át az elbocsátásig. Mintegy tízezer B-dosszié van, összesen sok százezer oldal. A levéltárban jelenleg is zajlik ezek anonimizálása: azoknak a személyes adatait törlik a dokumentumok digitális másolatából, akik nem ügynökök, nem tartótisztek vagy hivatásos alkalmazottak és nem is korabeli közszereplők. Így védik a megfigyeltek, illetve harmadik, semleges személyek szenzitív adatait, például egészség, szexuális szokások, kóros szenvedély vonatkozásában - mondta a szakember.
A főigazgató elmondta: már az ügynökakták nyilvánosságra kerülésének hírére megindult az érdeklődők rohama. Az egykori megfigyeltek, illetve hozzátartozóik az M (az munka) -dossziékban lévő jelentéseket is megismerhetik.
Jelenleg 7-8 hónapos átfutási idővel tudja teljesíteni a levéltár a betekintési kérelmeket, ám ez most tovább nőhet.
Cseh Gergő Bendegúz arra a felvetésre, hogy mennyire hitelesek és teljesek a dokumentumok, hangsúlyozta: nem minden esetben feltétlenül valós az állambiztonsági iratok tartalma és egészen biztosan nagyon hiányosak.
Becslések szerint mintegy 150 ezer ügynököt foglalkoztathatott összesen az állambiztonság a Rákosi- és a Kádár-rendszer négy évtizede alatt, ám csak körülbelül egyharmaduk neve ismert, részletes, érdemi információ, például B-dosszié pedig csak mintegy 10 százalékukról van. Sok irat veszett el 1956-ban és a rendszerváltás során, a maradékot pedig 1997-ig, az ÁBTL elődje, a Történeti Hivatal létrejöttéig a Belügyminisztériumban őrizték, ahol nem érvényesült civil, szakmai kontroll, az iratokat továbbra is a politika által közvetlenül irányított állami szerv kezelte - mutatott rá a szakember.
Kérdésre válaszolva hozzátette: a most nyilvánosságra kerülő több tízezer név többnyire "kisembereket", például kocsmárosokat, vendéglátósokat, szállodai dolgozókat, boltosokat, buszvezetők, vasutasokat, vagy a határban dolgozó gazdákat takar.
