Új, az eddigieknél magasabb keretösszegű pályázatokkal és a kötelező átviteli rendszer (kát) háztartásokra kiterjesztésével kellene ösztönözni a napelemes rendszerek lakossági terjedését - vélekedik a MANAP Iparági Egyesülés.
A magyar napelemes (villamosenergia-termelő) iparág 34 szereplőjét, a piac több mint 90 százalékát képviselő szervezet az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében rámutat, hogy tovább nehezítette a napelemes iparág kisebb szereplőinek helyzetét a napokban lezárt Új Széchenyi Terv - Zöld Beruházási Rendszer, amelynek támogatási kerete három nap alatt kimerül.
A jellemzően kis- és közepes vállalati méretű napelemes rendszerek telepítésére szakosodott vállalkozások és beruházni kívánó háztulajdonosok hosszú várakozás után az idén egy olyan pályázati konstrukcióval találkoztak, amelyben önállóan nem, csak komplex felújítás keretében lehetett napelemes rendszerrel pályázni.
A MANAP szerint a konstrukció jellege és rövid "nyitva tartása" gyakorlatilag megszüntette a magyarországi lakossági napelemes piacot, amely sok cég megélhetésének az alapját képezte, illetve az egyetlen lehetőség volt a lakosság számára, hogy a legtisztább energiaforrást jelentő napelemes rendszer telepítéséhez kiegészítő forráshoz jusson.
Az iparági egyesülés szerint ki kell terjeszteni a háztartásokra a jelenleg egyébként is átalakítás alatt lévő kát rendszert. Emellett kifejezetten napelemes beruházásokat célzó, magasabb keretösszegű pályázati konstrukciók is segítenének - vélekedik a MANAP.
Hozzáteszi: a kis, 50 kilowatt alatti rendszerek telepítésének mind munkahelyteremtő, mind lakossági szemléletformáló, mind a villamos hálózat veszteségeire gyakorolt hatása jóval kedvezőbb, mint a nagyobb rendszerek esetében.
