Veszprém alapítótagja, Győr támogatója a Cuha-völgyi Vasútszövetségnek / „Kevés önmagában a jelszó: Mentsük meg a vasutunkat”

2006 őszén a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, miután megvizsgáltatta a vasúti mellékszárnyvonalak kihasználtságát, úgy döntött, a 64 vonalból 14-en megszünteti a személyszállítást, további 38 estében pedig kimondta: gazdaságtalan és indokolatlan a jelenlegi működtetés. A 14 megszűnésre ítélt vonal között akkor ott volt az 1910-es évek elején épült, azóta műemlékvédelem alá vont Cuha-völgyi vonal is. 2007 márciusa előtt úgy tűnt, ellehetetlenül a vasúti közlekedés Veszprém és Győr között. Bakonyszentlászló önkormányzata a Reflexszel együtt kardoskodni kezdett a vasutunkért, országgyűlési képviselőink, illetve az érintett megyei közgyűlések elnökei többször interpelláltak a parlamentben. Sokáig úgy tűnt, eredménytelenül. Míg nem a Reflex munkájának, s az élharcos Bödecs Barnának köszönhetően bizonyítást nyert, a Veszprém és Győr közötti vonal nem mellékvonal, hanem a törzsvonal része, így annak megszűntetéséhez törvénymódosításra lenne szükség. Szintén ekkor sikerült a Cuha-völgyi szakaszt műemlékké nyilváníttatni. A személyi forgalom tehát maradt, de meddig???

A GKM álláspontja szerint az a vasútvonal számít kihasználatlannak, melyen naponta 500-nál kevesebben utaznak. A Veszprém és Győr közötti, 11-es vonalon általában szerelvényenként 29-35-en utaznak. Ezt az utasszámot meg kellene kétszerezni ahhoz, hogy biztos legyen a fennmaradása. Pontosan ez a közelmúltban megalakult Cuha-völgyi Vasútszövetség célja – mondta a Vehírnek Bödecs Barna. Ennek érdekében komoly kampányba fogtak, túrákat szerveznek és népszerűsítik a vasúti közlekedést. A Reflex több ésszerű alternatívát kidolgozott a menetrendre, valamint a vasúti és közúti tömegközlekedés harmonizálására. 30 éve nem költ az állam a mellékvonalakra, a menetrend sokszor nem a munkába/iskolába járást szolgálja, nincs összehangolva a busz és vasúti közlekedés, melyek ma inkább versenytársként, s nem partnerként kezelik egymást. A vonatok koszosak, lassúk és megbízhatatlanok, - mondta Bödecs.

Jelenleg a hiány, vagyis a veszteség a fenntartási költség 40 százaléka. A bevétel mindössze 15%. Ehhez jön hozzá az állami büdzsé, illetve a termelési támogatás. A GKM-nek korábban olyan elképzelései voltak, hogy amennyiben az önkormányzatok ragaszkodnak a mellékvonalakhoz, vegyék át azok működtetését az államtól. Ezt már csak azért sem tudják megtenni, mert az önkormányzati kasszáknak nincs mozgástere, nem tudnák miből finanszírozni a vasutat, véli Horváth László a Térségi Kapcsolatok Irodájának vezetője, aki a Veszprém megye részéről koordinálja a vasútügyet. Azt mondja, az a legfőbb probléma, hogy nem egységesen kezeljük a tömegközlekedést, s ezért nincsenek megfelelően összehangolva a vonatok és az autóbuszok. A Reflex elképzelése szerint szakaszokra kellene bontani a Veszprém és Győr közötti vonalat. Ily módon a Zirc és Veszprém közötti szakasz Veszprém elővárosi szakasza lehetne, miként a Győr és Veszprémvarsány közötti, pedig Győr elővárosi szakasza. Erre a néhány pár kilométerre olyan kedvezményeket kellene adni, hogy versenyezni lehessen a Volántársaságokkal.

A napi három vonatpárból az egyik ami Győrig közlekedik

A Cuha-völgyi Vasútszövetség tehát nem pusztán egy társadalmi összefogás, hanem hátterében komoly szervezőmunka is folyik. Veszprém számára elengedhetetlenül fontos ez a vasútvonal - mondta Czaun János alpolgármester, akit a testületi tagok közé is beválasztottak a szövetségben – már csak azért is, mert tehermentesítheti a közútjainkat. A csütörtöki győri közgyűlésen az alpolgármester hozzászólásában elmondta, kevés a szép jelszó: Mentsük meg a vasutat. S bár távol áll tőle, hogy beleszóljon egy másik város ügyeibe, fontosnak tartja, hogy Győr is részt vegyen a kezdeményezésben. A győri városatyák végül egyhangúlag megszavazták, Győr támogató tagként belép a szövetségbe, s e mellett 400.000 forinttal hozzá is járul a szövetség munkáihoz és kiadásaihoz.