Dr. Bienerth Gusztávot, a Pannon Egyetem Gazdasági Tanácsának elnökét az egyetem fejlesztési koncepciójáról, a gazdasági tanács működéséről és a felsőoktatási reformmal kapcsolatos véleményéről kérdeztük.
– A Pannon Egyetem Gazdasági Tanácsának elnökeként miként látja az egyetemi élet fejlődési lehetőségeit?
– Rendkívül fontos, hogy az egyetem milyen utat választ, s hogyan fejlődik: mennyire tudja ide vonzani és megtartani a hallgatókat, emellett mennyire tudja hétvégén is itt tartani a hallgatókat – ugyanis az egyetemnek nem csak felsőoktatási feladatai vannak. Nagyon szeretném, ha a város és az egyetem szimbiózisban élne. Úgy érzem, fejleszteni kell az egyetemi sportot és az egyetemi kulturális tevékenységet. Célunk az, hogy a hallgatók jól érezzék magukat a szorgalmi időszak alatt és vizsgaidőszakban – hétköznap és hétvégén. Mindezért sokat fog tenni az elkövetkezendőkben az egyetem.
Dr. Bienerth Gusztáv
– A szakmai fejlesztés terén milyen lépések várhatók az elkövetkezendő években?
– Láthatóan lejárt az extenzív fejlődés időszaka a felsőoktatásban, megváltozott a világ, és felsőoktatási reform küszöbén állunk. Nem a mennyiség a meghatározó, hanem a minőség. E tekintetben a Pannon Egyetemnek óriási lehetőségei vannak. Az egyetem vezetése a minőség emelésére, a hatékonyság javítására, az innovációra, az új kezdeményezésekre fogja helyezni a hangsúlyt. Remélem, a város és az egyetem többek között arról lesz híres, hogy Veszprém valódi egyetemi város (nem csak a város szélén olvasható tábla miatt); és Veszprém minimum a Dunántúl innovációs központja lesz. Ez a város és az egyetem közös érdeke.
– A gazdasági tanács elnökeként lát olyan lépéseket, amelyek erősíthetik az egyetem és a város kapcsolatát az innováció terén?
– A városvezetés „okos és a zöld város koncepciója” teljes mértékben egybevág a Pannon Egyetem stratégiájával. Biztos vagyok abban, hogy az ehhez megfelelő kutatási és fejlesztési hátteret az egyetem biztosítani tudja. Kevés olyan város van az országban, ahol ennyire egymásra lenne utalva – a szó pozitív értelmében – a település és az egyetem.
– A gazdasági tanács kikből áll össze, és mi a feladata?
– Két évvel ezelőtt lettem a gazdasági tanács elnöke, és a februári újjáalakulás után újraválasztottak. A tanácsba meghatározó minisztériumok – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma és a Gazdasági Minisztérium) valamint a szenátus delegál tagokat. A gazdasági tanács az egyetem gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb kérdésekben állásfoglalást alakít ki, valamint a szenátus és a rektor gazdasági főtanácsadója.
– Elnökként milyen célt tűzött ki maga elé?
– Szeretném, hogy belátható időn, öt éven belül a Pannon Egyetem a világ 400 meghatározó egyeteme közé kerüljön. Ambiciózus terv, de az egyetemnek minden lehetősége és adottsága megvan a cél eléréséhez – természetesen ehhez sokat kell dolgozni.
– Mi az a legfontosabb három dolog, ami ahhoz kell, hogy az egyetem a világ legjobb 400 egyeteme közé kerüljön?
– Ide kell vonzanunk a legtehetségesebb hallgatókat és a legjobb oktatókat. Emellett hatékony és prudens gazdálkodás szükséges, s a pályázatok révén megszerzett erőforrásokat az intenzív, minőségi fejlesztésben kell hasznosítanunk.
– Dr. Friedler Ferenc új rektor személye mennyire koherens az ön által megfogalmazott célkitűzéssel?
– Friedler professzor úr személye garancia arra, hogy az egyetem ebben az irányban halad tovább. Nemzetközi hírű, elismert szaktekintély. Ismerve a programját, úgy látom: az ő vezetésével az egyetem meg tudja valósítani a stratégiai álmot, és bekerülünk a 400 legjobb egyetem közé.
– A tanácsnak van vétójoga gazdasági kérdésekben?
– Formálisan nincs, informálisan van. Nem emlékszem, hogy olyan előterjesztést megszavazott volna a szenátus, amelyet a tanács nem támogatott. A testületben olyan szakemberek ülnek, akik alkalmasak arra, hogy az egyetem hosszú távú érdekeit lássák, azaz a tanács a tekintélyével, a presztízsével harcolta ki magának a pozícióját.
– A gazdasági tanács végez átvilágítást az elmúlt évek munkájával kapcsolatban az egyetemen?
– Igen, a testület a legfontosabb uniós pályázattal kapcsolatban épp most folytat egy felülvizsgálatot. 2007-ben 4,5 milliárd forint értékű eu-s pályázatot nyert a Pannon Egyetem kutatási központok, kutatási fejlesztések, tudásközpont, infrastrukturális háttér kialakítására, felújításokra, szoftverbeszerzésekre. Természetesen alapérdek, hogy a pénz hatékonyan, jól hasznosuljon, és hogy minden fillért a szabályoknak megfelelően költsünk el. A beruházás még nem indult meg, ám a körülmények 2007 óta változtak, ezért a megvalósításnál adott esetben korrekciókat javasolunk.
– Kicsit kitekintve az országos oktatási ügyekre: forrong a hangulat a felsőoktatási reformmal kapcsolatban. Mi a véleménye erről?
– Szerintem így van jól, mivel alapvető érdekeket érint a reform, és mivel átfogó reformmért kiált a felsőoktatás. Természetesen a status quo megváltoztatása nagyon komoly viták kereszttüzében történik. Ha nem így történne, az lenne a baj. Egy olyan országban, ahol a hallgatók 20–25 %-a nem kap diplomát, mert nincs nyelvvizsgája, és feleslegesen csücsül a padban 3–5 évig, szerintem vannak hatékonysági tartalékok.
– Gazdasági szakemberként ön szerint mi szorul változtatásra a felsőoktatás rendszerében?
– Olyan szakembereket kell képezni, akiket a piac igényel. Emellett a nyelvismeretet nem a diplomához, hanem az egyetemi felvételhez kötném, és érdekeltté tenném az egyetemeket abban, hogy a diákok minél rövidebb idő alatt jussanak diplomához és tudáshoz. Véleményem szerint a képzési érdekeltségi rendszert összhangba kell hozni a piac igényeivel és az ország teherbíró képességével.
