
A Pannon Várszínházban kiemelten kezeljük a magyar szerzők munkáit, a Presszer-Dusán: Padlása még mindig műsoron van nálunk, - mondta Vándorfi László, a színház rendező igazgatója. Nem ez lesz az első alkalom, hogy a társulat Zorán dalaihoz nyúl, hiszen évekkel korábban már volt egy élő koncert, melyet táncprodukciókkal kísértek. A Boldog idők mégis teljesen egyedi vállalkozás, hiszen így, ilyen formában még nem álltak össze ezek a számok, bennük egy zenész, egy kor története.
Újságírói kérdésre Vándorfi elmondta, hogy szereti ezt a generációt, és különösen közel állnak hozzá ezek a dalok, s amikor hallgatja őket, filmként peregnek végig szemei előtt a jelenetek. Dusán dalszövegei pedig tökéletesen alkalmasak arra, hogy színre vigyük a halhatatlan slágereket. Nem csak azért, mert komoly irodalmi értéket teremtettek. Képi világuk láttat, a visszatérő motívumok pedig kapcsolják a dalokat, ha azokat egymás után fűzzük, összeáll a történet, egy életút, - magyarázta a rendező.
A díszletet Kovács Yvette készítette. Őt dicséri az az életvégi kocsma, panoptikum, melyben megjelennek az összetört hangszerek, a lépcső a mennyekig, vagy az angyalszárny. Persze szorosan együtt kellett működnie Vándorfival, akinél bizonyos dolgokban nincs kompromisszum. Látványában is ő tervezte meg az előadást. A főszereplő maga is hármas alakban jelenik meg a színpadon. Gazdag Tibor, mint vándor, gitárral a hátán. Két alteregója, vagy épp barátja az Árny (Zayzon Csaba) és a Bohóc (Egyed Brigitta). A hármas egység utalhat akár a Zorán-Presszer-Dusán trióra, családra is. Vándorfi, Karinthy Én és énke című humoreszkjét hozta hasonlatként. Mintha testet öltenének a főszereplőben felszólaló hangok. Az egyik „énke”, aki folyton szamárfület mutat, visszakérdez, kifiguráz. A másik, aki az ideál. Az az álomkép, amelyik bennünk is ott él, amilyenek lenni szeretnénk. Ez az ideális én mindig kicsit magasabb, jóképűbb, sármosabb talán.
Zayzon Csaba és Egyed Brigitta hálásak a szerepükért. Ők is észrevették, hogy most egy ország figyel rájuk, még sem ettől érzik nagy kiugrási lehetőségnek a Boldog időket. Zayzon Csaba kérdésre azt mondta, minden szerepben a maximumot kell kihozni magukból, s ha most talán többen is figyelnek fel a tehetségére, nem ugródeszkának tekinti a Pannon Várszínházat, hanem annak a csapatnak, melynek a kezdetek óta tagja, s ahol a jövőjét is elképzeli.
Egyed Brigittára ismételten clown szerep jutott. Nem újdonság számára, hiszen valami hasonlót kellett megformálnia a Szomorú vasárnapban Szacsvay mellett, mint Seres Rezső bohóc lelke. Mégis minden clown egész más – mondja Egyed Brigitta. Figyeli partnereit, Gazdagot és Zayzont, belőlük építkezik.
Zorán személye, szerepe megfoghatatlan ebben a produkcióban. Nem szerző, nem szereplő – ugyanakkor ezek a dalok mégis csak az ő dalai. Azt mondja, testvérével, Dusánnal együtt a kezdetektől azon az állásponton voltak, hogy megpróbálják kicsit távolról szemlélni, ahogy alakul az előadás. Úgy látják, hogy ez a produkció, és ennek szándéka sokkal emelkedettebb, mint színpadra vinni az örökzöld dalokat. A maguk egymásutánjában új dimenzióban új életre kelnek. Mindketten remélik, hogy sokan felfigyelnek majd az előadásra és lesz folytatása ennek a műfajnak, ahogy azt is, hogy a mai kor megszüli majd azokat a szerzőket, akik nyomán, akik dalait énekelve dolgozhatnak tovább a Pannon Várszínház tehetséges színészei.
Mozgás és táncvilágában is érdekesnek ígérkezik az előadás. Krámer György, aki 8 éve dolgozik együtt a művészekkel 2 hét alatt állítja össze a koreográfiát, mely leginkább a mozgásszínház elemeire épít majd. Ha megmondjátok mi a dalok műfaja, megmondom, mi a műfaja a táncnak – mondta Krámer György.
A Boldog idők első bemutatóját július 11-én tartják Székesfehérváron, míg a premier a FüredFesten lesz, július 12-én.