A MELLearN – Felsőoktatási Hálózat az életen át tartó tanulásért Egyesület a Pannon Egyetemmel együttműködve idén immáron hetedik alkalommal rendezte meg a Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferenciát. A kétnapos rendezvényre 2011. április 21-22-én került sor a Pannon Egyetemen.
A 7. MELLearN konferencia a felsőoktatási intézmények tapasztalataival, a LLL (lifelong learning, vagyis élethosszig tartó tanulás) alkalmazások jó gyakorlataival, valamint a fejlesztésekhez szükséges erőforrások számbavételével kívánt ez évben is hozzájárulni az Európa 2020 Stratégia sikeres megvalósításához, a LLL szerepének tudatosításához, a munkavállalók munkaerőpiaci alkalmazkodásához, illetve az ország és a vállalkozások gazdasági válságból való kilábalásához. A konferenciát Harriet Lonka a Finnagora igazgatója, Porga Gyula Veszprém polgármestere, dr. Rédey Ákos a Pannon Egyetem rektora, valamint dr. Kálmán Anikó a MELLearN Egyesület ügyvezető elnöke nyitotta meg. A megnyitót követően több szekcióban folytak az előadások az élethosszig tartó tanulás lehetőségeiről, valamint az Európai Unió országai között adódó LLL-együttműködési lehetőségekről. A plenáris ülések során dr. Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár a magyar felsőoktatás megújulásának, átalakításának alapelveiről számolt be előadásában. Komoly gond van a tanári utánpótlással, amely szükségessé teszi a közoktatás és a felsőoktatás törvényi szabályozásának a megerősítését. Az oktatás eltömegesedése, a bolognai folyamat bevezetése azzal járt, hogy a felsőoktatásból kikerülők közül nem mindenki kapja meg azt a tudást, amire szüksége lenne a versenyképességhez – fejtette ki a helyettes államtitkár, majd hozzátette, hogy jelenleg meglehetősen rossz hatékonysággal működik a magyar felsőoktatási rendszer, ezért egyre indokoltabbá válik annak gyökeres átalakítása.
Dr. Kálmán Anikó a MELLearN Egyesület ügyvezető elnöke beszámolója során fontosnak tartotta, hogy a tanárok elismerjék a gyermekek személyiségét, és saját képességeiknek, érdeklődési körüknek megfelelően támogassák őket. A XXI. században az Internet kiemelt helyet foglal el a tanulók életében az ismeretszerzés terén – tette hozzá. A felsőoktatásban szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy az intézmények lépést tudjanak tartani a technikai fejlődés során bekövetkező változásokkal és a hallgatókat egy kihívásokkal teli életre tudják nevelni. A felsőoktatásnak meg kell teremtenie a lehetőséget ahhoz, hogy a hallgatók újabb és újabb ismeretekhez juthassanak, folyamatosan képezhessék tovább magukat – zárta gondolatait az egyetemi docens.
A konferencián számos külföldi vendég is részt vett; Markku Markkula az Európai Unió Régiók Bizottságának tagja az Európa 2020 stratégia egyetemek felé irányuló kihívásairól osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel, Nicola Grapputo a Nokia Siemens Networks Kft. műszaki központ vezetője pedig az életen át tartó tanulásról, mint felelősségről tartott előadást.
A szekció beszámolókat követően a szakemberek kerekasztal beszélgetésen osztották meg egymással a tapasztalataikat, gondolataikat. A rendezvény dr. Bertók Botond a Pannon Egyetem docense zárógondolataival fejeződött be.
