A fórumon Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd a több szereplős energiapiac sajátosságairól beszélt. A verseny hazánkban nem hozta az energiaárak csökkenését, azonban a növelés mértékében jelentős különbségeket tapasztalhatunk a vállalatok kínálatában. Beszédében elmondta, hogy fontosnak tartja az önkormányzatok összefogását és kiemelte az együttes, nagy mennyiségű vásárlással járó kedvezmények előnyeit.
Az elnök úr által említett lehetőségekről a továbbiakban meghívott szakértők tájékoztatták a döntéshozókat. Dr. Vincze Ádám, az Ész-Ker Kft. közbeszerzési tanácsadója bemutatóját a liberalizált közművek hazánkban 3 évvel ezelőttig visszanyúló történetével indította, melyben az árak alakulásáról kaphattunk átfogó ismereteket. 2005-öt a villamos energia aranykoraként emlegette, amikor a szabad piac bruttó 25-30%-os megtakarítással kecsegtetett a közüzemhez képest. Ez azonban nem bizonyult hosszú távúnak, 2007-re ugyanis a kereskedők drágábbnak bizonyultak elődjüknél, 2008 pedig az előző évhez képest is 30%-os áremelkedést hozott.
Az előadás folytatásában Vincze úr a régi és új modell összehasonlításán keresztül, előnyök és hátrányok bemutatásával segítette a bonyolult rendszer jobb megértését. A múltban a feljogosítottak kivételével minden fogyasztó közüzemi vételezőnek számított, a reform után azonban a keresletet az export és import fedezi. A számlák fizetésében hasonló változások történtek, melyeket a szolgáltatások sajátosságai határoznak meg, így téve lehetővé a szabad választást akkor is, ha az adott területen csak egy szolgáltatót ismerünk. Fontos előnyként említette a hasonló fogyasztási szokásokkal rendelkező társulások kedvezményes lehetőségeit, valamint a piaci szereplők számából adódó előnyöket. Az érmének azonban két oldala van, így az pozitívumok mellett mindenképpen érdemes figyelmet fordítani a kockázatokra, melyeket a versenyár és az egyetemes ár különbsége, az árfolyamhatások (Ft-EUR) és a helyzelen beszerzési döntések következményei jelentenek.
A bemutató után megfogalmazódott kérdések közt szerepelt az egyéni fogyasztók álláspontja is. Mit tehet ma egy család, ha elégedetlen a szolgáltatóval? Van e lehetősége arra, hogy régi szerződését felbontva más ajánlatot fogadjon el?
A magánszemélyek helyzete a jelenlegi viszonyok közt nem túl előnyös. A kereskedők piaci viselkedésükből adódóan azokat a fogyasztásokat preferálják, amik szabályszerűek, egyszerű függvényekkel leírhatóak és előre jelezhetőek. Gondoljunk csak a közvilágításra, mely logikus rendszerben, kiszámíthatóan működik. Az önkormányzatok intézményeinek energiafelhasználása már kevésbé homogén, de rendszerbe foglalható fogyasztása még nem jelent problémát a kereskedő számára. Utolsó helyre sorolhatjuk a lakosságot, akiknek szokásai háztartásonként különböznek, fogyasztásuk ipari méretekben mérve elenyésző, azokban a kedvezményekben ezért nem részesülhetnek, amikben a társulások. Ha valaki ennek ellenére mégis szolgáltatót váltana, készüljön fel a papírmunkára, a szabad piac ugyanis nem csak választási lehetőséget, hanem olyan szerződések sokaságát is jelenti, melyeknek egyelőre az egyetemes szolgáltató ügyfeleiként még nem kell kitennünk magunkat.
