Orbán Tamás lemondását követően a naptári esztendőt már Vágó Attila irányítás mellett kezdte meg a megyeszékhely labdarúgócsapata. A rutinos, élvonalbeli tapasztalatokkal is rendelkező szakember feladata nem más, mint benntartani az együttest a másodosztályban.
Vágó Attila
– Korábban már megfordult a királynék városában. Mi volt az oka az akkori távozásának? – kérdeztük a trénert.
– 2004 nyarán lejárt a szerződésem az NB III-as Veszprémnél, ahol akkoriban nagyon nagy káosz volt. Nem volt jövőkép, s azt sem lehetett tudni, hogy a gárda el tud-e indulni a következő kiírásban. Az együttes a következő évben meg is szűnt. Ekkor hívott az NB I-es Békéscsaba, amelynek ajánlatát el is fogadtam.
– Minek köszönhetjük visszatérését?
– A veszprémi vezetők a közelmúltban megkerestek, mondván, hogy mindenféleképpen bent akarják tartani a csapatot a másodosztályban. Úgy gondolták, hogy én vagyok az a személy, akivel ezt véghez tudják vinni. Jól esett a megkeresés, így annak ellenére sem kellett sokat gondolkodnom, hogy több ajánlatom is volt.
– A féléves kontraktus ellenére elképzelhetőnek tartja, hogy hosszabb ideig maradjon a VFC kispadján?
– Igen. Mindent elkövetek azért, hogy a tudomásommal hozzásegítsem a társaságot a bennmaradáshoz. Először bizonyítanunk kell, hogy értettek vagyunk erre, nyártól pedig olyan csapatot építhetünk, amely meghatározó tagja lehet a másodosztálynak. Sőt, idővel még merészebb álmokat is szövögethetünk, hiszen Veszprém egyszer már belekóstolt az NB I-es életbe. Bízom benne, hogy idén bennmaradunk, az elkövetkező egy-két évben stabil együttessé vájunk, három-négy év múlva pedig „megpályázhatnánk”, hogy élvonalbeli alakulata legyen a városnak. A város és a klub vezetésével, játékosokkal, szurkolókkal, szponzorokkal, vállalkozókkal összefogva ez megoldható, hiszen nincsenek lehetetlen dolgok a labdarúgásban.
– Milyenek az első benyomásai az együttesnél?
– Sokkal többet kaptam, mint amit vártam. Ennek ellenére továbbra is tartom magam a kezdeti elképzelésemhez, amely szerint a cél eléréséhez 5-6 meghatározó, a kezdő csapatba tehető játékossal kellett megerősítenünk a keretet. Húzóembereket kellet igazolnunk, s köréjük kell építeni a fiatal tehetségeket. A kitűzött cél így teljesíthető. Arra azonban továbbra is törekedni fogunk, hogy az arányok ne billenjenek át, s a 24-es keret kétharmadának továbbra is veszprémi, illetve Veszprém megyei kötődésűnek kell lenni.
– Melyek voltak a legfontosabb irányelvek az igazolásoknál?
– A szakmai tudás és a rutin mellett legalább ilyen fontos az emberi hozzáállás, a személyes példamutatás az edzéseken és a mérkőzéseken. Lényeges, hogy az illető beleillik-e az itteni közegbe, elfogadják-e a társak, hiszen a célunk csak közösen, csapatként teljesíthető. Aki nem ebben a hajóban akar evezni, annak biztosan nem lesz az öltözőben helye. Számomra nincs öreg és nincs fiatal játékos. Mindenki tiszta lappal indul, s nincsenek bérelt helyek a csapatban. Mindenki a teljesítményével tudja kivívni a helyét az együttesben, s mindig a legerősebb tizenegy fog kiállni.
– Az élvonalbeli edzősködés után mekkora szakmai kihívást jelent Önnek egy kieső helyen álló együttes benntartása a másodosztályban?
– Ugyanolyan szakmai kihívás számomra leülni a VFC kispadjára, mint például a Diósgyőrt, és a Békéscsabát benntartani a legjobbak között, vagy a Szolnokkal bajnoki címet nyerni. Ahol feladatot vállaltam, azt mindig teljesítettem. A munkában hiszek, s a győzni akarásomat szeretném átadni a fúknak. Biztos vagyok benne, hogy ha minden segítséget megkapok a szurkolóktól, vezetőktől, játékosoktól, a célkitűzésemet Veszprémben is teljesíteni fogom. Persze csak az eredmény igazolhatja az elképzeléseimet.
– A tavaszi rajt meghatározó lehet. Gondolom, kiemelt hangsúlyt fektet a felkészülésre.
– Valóban így van. Ami a felkészülést illeti, le a kalappal a fiúk előtt, akik nagyon becsületesen és mentálisan erősen dolgoznak. Közülük sokan munka mellett is profi módon végzik a dolgukat, s úgy állnak a feladathoz, ahogyan azt sok játékosnál az NB I-ben sem tapasztaltam Szolnokon, Diósgyőrött vagy Békéscsabán. Ez is mutatja, hogy jó közegbe kerültem. Azt szeretném elérni, hogy minden poszton azonos képességű játékosunk legyen. Össze kell rakni a csapatot, amelybe a már említett öt-hat labdarúgót be kell építeni. Az öltözői hangulat is kezd az elképzeléseim szerint alakulni. Az első bajnokink sorsdöntő lesz, ahol két meghatározó játékosunkra, a csapatkapitány Tatira és Boromiszára nem számíthatok. A jó kezdés azonban nagyon fontos számunkra.
– Korábban sikeres időszakot töltött el a női válogatott élén…
– Majdnem négy évig voltam a női labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. Nagyon mélyről indultunk, a végén pedig majdnem kijutottunk a 2011-es németországi világbajnokságra. A selejtezőkben egyetlen ponttal lemaradtunk a csoportelső Ukrajnától. Veszprémi játékosok is mutatkoztak be nálam. A mai napig kapitány lehetnék, hiszen 2012-ig van szerződésem, azonban az MLSZ új főtitkára behívatott, s kérte, hogy döntsem el, hogy a Szolnokot irányítom, vagy a női válogatott főállású szövetségi kapitánya leszek. Döntenem kellett. Végül feladtam a tisztségemet a hölgyeknél azért, hogy NB I-es edző lehessek, hiszen nem az a típusú edző vagyok, aki az íróasztal mögül dolgozik. Szükségem van arra, hogy „égjek”, s naponta edzést tartsak. A szolnoki vezetők biztosítottak róla, hogy számítanak rám, majd rá egy hónapra el kellett jönnöm. A mai napig fáj a dolog. De lehet, hogy az Isten is így akarja, hogy most itt legyek Veszprémben. Biztos vagyok benne, hogy egy-két év múlva ismét fel fogják nekem ajánlani a posztot, hiszen nagyon sikeres időszakot töltöttem a nemzeti együttesnél.
– A gyermekeit is „megfertőzte” a sport szeretete…
– Attila nagyfiam 25 éves, testnevelő tanár és kézilabdaedző. Két évvel ezelőtt a Pick Szeged korosztályos együttesével bajnokságot nyert. Biztos vagyok benne, hogy élvonalbeli edző lesz majd belőle. Középső kislányom, Fanni 19 esztendős, a válogatott meghatározó játékosa. Két évig játszott a Bundesligában, most nyáron érettségi után ismét profinak állt. Jelenleg is vezeti a legmagasabb osztály góllövőlistáját az MTK-ban. Bajnokságot nyert, szerepelt a Bajnokok Ligájában. Vágó Levente idén érettségizek, aki az NB III-as Tisza Volánban meghatározó játékosa, korosztályos válogatott volt, jelenleg több NB I-es klub figyeli. Feleségem a szegedi sportlétesítmény gazdasági igazgatója. Nálunk így szinte minden a sportról szól. Büszke vagyok a gyerekeimre, s a családomra. A két legfontosabb dolog az életemben: a család és a futball.
Vágó Attila 1951 októberében született Salgótarjánban. Fiatalon megismerkedett az edzői szakmával, amelyet jelenleg már negyed évszázada űz. Pályája elején utánpótláscsapatoknál tevékenykedett, többek között a Videoton fiataljait is trenírozta. Az élvonalban a Békéscsaba élén mutatkozott be, ahonnan Szolnokra, majd Diósgyőrbe vezette az útja. 2004-ben már megfordult Veszprémben, ahonnan ismét a Békéscsabához szerződött. Legnagyobb sikerét a Szolnok kispadján érte el, amely együttessel a másodosztály 2009/10-es idényében bajnoki címet szerezve feljutott az NB I-be. A legmagasabb osztályban kilenc forduló után azonban távozni kényszerült a Tisza-partiaktól. A férfi szakágban folytatott munkája mellett 2007 tavaszán kinevezték a magyar női labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányának is. A nemzeti csapat élén 2010 augusztusáig állt.
