Ébred a természet, várnak a Bakony erdői!
Itt a tavasz – és ahogy hosszabbodnak a nappalok és emelkedik a hőmérséklet, egyre kellemesebb a természetben tölteni a szabadidőnket. Szerencsénkre a Bakony erre számtalan lehetőséget nyújt!
Fehérvárra menő hadi út – Hogy alakult ki a nyolcas?
Bezzeg a rómaiak tudtak utat építeni! – sóhajtunk fel, amikor a hideg tél által megrágott aszfalton gurulunk. Bizony: a Római Birodalom kőből lerakott útjai nemcsak azért csodálatra méltóak, mert bőven túlélték az őket létrehozó államot, hanem azért is, mert a mai Európa úthálózata is a római mérnökök által kijelölt nyomvonalakon alapul.
Strucctojások díszítik az állatkert tojásfáját
A hagyományokhoz hűen idén is strucctojásokkal díszítették a húsvéti tojásfákat a Veszprémi Állatkertben.
Meglepő támogatója akadt Navracsics Tibornak a tapolcai választókerületben
Egykori politikai riválisa, a volt jobbikos országgyűlési képviselő és korábbi tapolcai alpolgármester, Rig Lajos egy videóüzenetben kéri arra a választókat, hogy Navracsics Tiborra szavazzanak a közelgő országgyűlési választáson.
Meditációval a békéért, önmagadért és a világért!
Csáti-Ersók Marietta, jógaoktató írása.
Patriotizmus és lokálpatriotizmus – mindkettő gyökere a szeretet
Garancsi Mária, a veszprémi gazdasági és közélet ismert szereplője.
„Olyan vendéglátóhelyet szerettem volna, mintha egyenesen a nappalimba hívnám meg az embereket”
Zsandár Tamás, Veszprém borkulturális életének mozgatórugója, a Wine&Vinyl bakelit- és borbár tulajdonosa, a Veszprémi Borszalon megálmodója.
Koccintás a múlttal a magyar történelem ősi fajtáiból
Amikor a poharunkba töltünk egy szépen csillogó bort, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy valójában folyékony történelmet tartunk a kezünkben. A Kárpát-medence lankáin egykoron olyan elképesztő gazdagságú szőlőkultúra virágzott, amelynek csodájára járt a világ, ám a történelem viharai, a filoxéravész és a modern kor iparosodott tömegtermelése szinte nyomtalanul elsöpörte ezt az örökséget. Pedig képzeljük el, milyen felemelő érzés lenne megízlelni ugyanazt a bort, amellyel egykor IV. Béla királyunk koccintott, vagy belekortyolni abba, amelyből Mária Teréziának is töltöttek az udvari ünnepségeken! Ezek a letűnt korokat idéző, levéltári iratokban és régi dűlők szélén megbúvó régi magyar fajták – a sárfehér, a góhér, a piros bakator vagy éppen az eredeti, ősi kadarka – mind egy-egy palackba zárt időgépet jelentenek. És bár elvétve, de még a mai napig fellelhetőek néhány hűvös pincében. Pont, mint a somlói borász, Andrási László pincéjében is, akinek kezdeti kedvtelése, amivel az ősi magyar fajták felé fordult mára a szenvedélyévé vált, és nem fél a tettek mezejére sem lépni, ha a megmentésükről van szó.
A középszerűség ellen nem elég a kinyilatkoztatás
Amikor a mesterséges intelligencia korában sok ember a képernyőkre tapadva próbálja megérteni a jövőt, Böszörményi Nagy Gergely inkább az Őrségbe vonul el gondolkodni. A Brain Bar jövőfesztivál alapítója abban hisz, hogy a gépek térnyerése nem elpusztítja, sokkal inkább felértékeli azt, ami igazán analóg és emberi bennünk. Egy olyan korban, ahol gyakran a végletek között sodródunk, ő a mintaadásban és a magyarság „megmagyarázhatatlan furcsaságában” látja a sikerünk zálogát. Vele beszélgettünk a digitális zajból való kiszakadásról, a magyarság helyéről a világban és arról, milyen következményei vagy eredményei lehetnek annak, ha az ember istent játszik.
Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket!
A Herendi Porcelánmanufaktúra idén ünnepli fennállásának kétszázadik évfordulóját. Belépve a manufaktúra falai közé mégsem a muzealitás olykor dohos atmoszférája vesz körül, hanem egy olyan miliő, ahol egyszerre köszönnek vissza azok a minták, amelyek még Apponyi Albertet is elvarázsolták, közben a formák mégis a XXI. század emberének legbelsőbb gondolatait tükrözik vissza. Innovatív cég, rend, rendezettség és nyugodt elegancia. Hogy miben rejlik a Herendi titka, arról is beszélgettünk Dr. Simon Attilával, a manufaktúra vezérigazgatójával. De szóba kerültek a jó vezető tulajdonságai, egyben az a magány, amit a vezetői irodában lehet megtapasztalni, a Herendi csészéből és más bögrékből elfogyasztott kávé közötti különbségek, valamint az, miért az egyik legnagyobb bók, ha egy úriember sárkánynak nevezi a kedvesét.
Galéria
Fotók: Domján Attila
közélet
