Porga Gyula polgármester köszöntőjében igazi lokálpatriótaként beszélt dr. Sziklay Jánosról, aki egész életében szívén viselte a Dunántúl és Veszprém értékeinek ügyét, aki a városról hosszabb távon, egészében gondolkodott. Mint fogalmazott, külön öröm, hogy az emlékmű felavatásával egy régi hiányosság is rendeződött és a Sziklay utcában végre tábla is őrzi a névadó emlékét.
A polgármester köszönetet mondott a Sziklay János Asztaltársaságnak a kezdeményezésért és azért a munkáért, amellyel hozzájárulnak ennek a kivételes ember emlékezetének fenntartásában.
A Sziklai Asztaltársaság nevében dr. Csiszár Miklós idézte fel dr. Sziklay János munkásságát. Beszédében rámutatott arra, hogy Sziklay sokoldalú személyiség volt, akinek írói, újságírói és kulturális tevékenysége egyaránt jelentős nyomot hagyott maga után. Munkásságában fontos helyet kapott a Dunántúl értékeinek bemutatása, a helyi kultúra és a szülőföld hagyományainak megőrzése.
Életútjának egyik legszebb üzenete, hogy bármerre is vitte a sorsa, mindig dunántúli maradt. A fővárosi évek, az alkotómunka és az elért eredmények sem szakították el attól a vidéktől, ahonnan elindult. A Dunántúlhoz való kötődése nem pusztán szavakban, hanem egész munkásságában megmutatkozott.
A Sziklay utcában felavatott emléktábla mostantól nap mint nap emlékezteti az arra járókat arra az emberre, aki sokat tett szülőföldje kulturális értékeinek megőrzéséért és megismertetéséért. Mert egy város múltját nemcsak épületei és utcái őrzik, hanem azok az emberek is, akik munkájukkal, gondolataikkal és lokálpatriotizmusukkal maradandót alkottak.
Dr. Sziklay János
Veszprémi származású magyar író és újságíró. Tanulmányait több városban végezte, majd 1884-ben Budapesten bölcsészdoktori diplomát szerzett. Pályafutása során számos újságnál dolgozott, emellett közel harminc szépirodalmi művet írt, valamint több külföldi regényt is magyarra fordított. Munkásságának egyik legfontosabb területe a Balaton népszerűsítése volt. A Balaton Egylet egyik alapítójaként 1882 és 1893 között annak titkáraként tevékenykedett, és sokat tett a tó idegenforgalmának és kulturális életének fejlesztéséért. Fontosabb művei közé tartozik a Szép Balaton mellől, A Balaton és vidéke és A Balaton bibliográfiája. Munkássága elismeréseként szülővárosa, Veszprém még életében, 1925-ben utcát nevezett el róla. 1945-ben Budapesten hunyt el.
