A 2026-os politikai fordulatot követően az új kormány stratégiai ágazatként, kiemelt forrásokkal kívánja kezelni az oktatást, ami lehetőséget teremthet a teljes rendszer átfogó megújítására.
A CKP oldalán elérhető Javaslat Magyarország egy lehetséges hosszú távú oktatásfejlesztési stratégiájára a 21. század második negyedének kezdetén című dokumentum egy teljesen új, Magyarországon eddig nem tapasztalt pedagógiai kultúra kialakítását célozza.
A stratégia négy alappillére
Egységesebb iskolaszerkezet
A javaslat szerint a magyar oktatási rendszer egyik jelentős problémája a korai szelekció. Jelenleg a gyerekeknek már 10–12 éves korban meg kell hozniuk a döntést, hogy gimnáziumban akarnak-e továbbtanulni.
Pont emiatt a CKP koncepciója megszüntetné a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba történő korai átmenetet, és egy egységesebb, 10 vagy 12 évfolyamos iskolamodell kialakítását javasolja. A cél az lenne, hogy a tanulók számára később nyíljon lehetőség az eltérő oktatási utak közötti választásra, miközben az iskolák rugalmasabban alkalmazkodhatnának az egyéni szükségletekhez.
A stratégia szerint ezzel mérsékelhető lenne az esélykülönbség, és csökkenhetne az idő előtti vizsgákból fakadó terhelés is.
Az értékelés teljes átalakítása
A dokumentum egyik legjelentősebb és legszokatlanabb változtatási javaslata a hagyományos, 1–5-ig terjedő osztályozás kivezetése.
A készítők szerint a jegyek túlságosan a külső megfelelésre helyezik a hangsúlyt, miközben kevés információt adnak arról, hogy egy tanuló pontosan miben fejlődött, milyen nehézségekkel küzd, illetve milyen területeken van szüksége további segítségre. Mindez a gyerekekben rossz érzést és szorongást vált ki.
Ezen probléma megoldására az érdemjegyek helyét folyamatos, kvalitatív (szöveges és fejlesztő jellegű) visszajelzés venné át. Ennek középpontjában nem elsősorban a tanulók egymáshoz viszonyított teljesítménye, hanem saját fejlődésük, erőfeszítéseik és kompetenciáik állnának.
Kevesebb központi előírás, nagyobb tanári autonómia
A stratégia szerint a jelenlegi, központilag szabályozott tananyag mennyisége és szerkezete jelentős terhet ró mind a pedagógusokra, mind a diákokra.
A javaslat ezért fokozatosan kivezetné a szigorú kerettantervi szabályozást. A Nemzeti alaptanterv (NAT) elsősorban a minimálisan elsajátítandó tudáselemeket és az általános fejlesztési célokat határozná meg.
Ezzel párhuzamosan az iskolák és a pedagógusok nagyobb szabadságot kapnának saját helyi tanterveik és oktatási moduljaik kialakítására. Így az oktatás tartalma és ütemezése jobban igazodhatna az egyes tanulócsoportok sajátosságaihoz.
Aktív tanulás a magolás helyett
A koncepció nagyobb szerepet szánna azoknak a módszereknek, amelyekben a diákok aktív alakítói is a tanulási folyamatnak.
A hangsúly a kritikai gondolkodáson, a problémamegoldáson, a projektmunkán, az együttműködésen és az önálló tanuláson lenne. A cél az, hogy a diákok ne kizárólag kész ismereteket sajátítsanak el, hanem képesek legyenek azokat alkalmazni, összekapcsolni és új helyzetekben felhasználni.
Több mint egy évtized alatt valósulna meg a változás
A stratégia készítői szerint egy ilyen léptékű átalakítás nem hajtható végre néhány év alatt. A koncepció ezért 10–20 éves átmeneti időszakkal számol, amelynek során fokozatosan épülne ki az új rendszer.
2026–2028: előkészítés és szakmai megalapozás
Az első időszakban jönnének létre a Regionális Oktatásfejlesztési Központok, miközben kiemelt támogatást kapnának a neveléstudományi kutatások.
A változások egyik fontos eleme lenne a pedagógusképzés és a pedagógusok továbbképzésének megújítása is. A stratégia szerint ugyanis az új módszerek elterjedésének egyik alapfeltétele, hogy a pedagógusok megfelelő szakmai támogatást kapjanak.
2028–2032: kísérleti bevezetés és fokozatos átállás
A második szakaszban önként csatlakozó iskolákban kipróbálnák az új, fejlesztő értékelési rendszereket. Ezzel párhuzamosan megkezdődne a kerettantervek fokozatos kivezetése és egy rugalmasabb NAT bevezetése.
Ebben az időszakban indulna el a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba történő beiskolázás fokozatos kivezetése is.
2032–2040: az új rendszer kiépítése
A harmadik szakaszban válna teljessé az egységes, 10–12 évfolyamos iskolamodell.
A tervek szerint ekkorra az érdemjegyek is fokozatosan eltűnnének a közoktatásból, és általánossá válna a kvalitatív, fejlesztő visszajelzésen alapuló értékelési kultúra.
A pedagógusokon múlhat a reform sikere
A jövő pedagógusainak a koncepció szerint olyan módszertani tudással kellene rendelkezniük, amelyben fontos szerepet kap a differenciálás, a reflektív pedagógia, az egyéni fejlődés nyomon követése és a fejlesztő értékelés.
A cél egy olyan széles körű szakmai és társadalmi párbeszéd elindítása, amely hosszú távon kiszámíthatóbbá teheti az oktatáspolitikát.
