A Befogadás Házában hagyományosan a téli krízisidőszakot megelőzően ülnek össze a különböző területeken dolgozó szakemberek. Az idei találkozón azonban a téli időszakon túlmutató problémák kerültek a középpontba. A résztvevők szerint Veszprémben is egyre látványosabb a közterületi jelenlét, ám ennek hátterében nem kizárólag hajléktalanság áll.
Nem minden közterületen élő ember hajléktalan
A szakemberek szerint az elmúlt időszakban a palack-visszaváltási rendszer bevezetése is hozzájárult ahhoz, hogy több nehéz sorsú ember érkezik a városba kisebb településekről vagy a környező térségekből. Sokan palackokat gyűjtenek, kukákban keresnek értékeket, és ezáltal sokkal láthatóbbá válik jelenlétük a közterületeken.
Ezt a jelenséget nem lehet egyszerűen a hajléktalansággal azonosítani. Egyre több olyan emberrel találkoznak, aki pszichiátriai betegséggel, alkohol- vagy drogfüggőséggel küzd, miközben akár bejelentett lakcímmel vagy saját ingatlannal is rendelkezik. Van, aki azonban nem otthon, hanem az utcán éli mindennapjait.
A problémák sok esetben halmozódnak és a mentális betegséghez szerhasználat, lakhatási bizonytalanság, családi konfliktusok vagy a társadalmi kapcsolatok teljes elvesztése társulhat.
A szociális ellátás önmagában már kevés
A Befogadás Házában a krízisidőszakban is a szolgálat éjjel-nappal elérhető és jelzések érkeznek a lakosságtól, az önkormányzattól, a rendőrségtől vagy a közterület-felügyelettől.
Azonban egy bizonyos ponton túl a szociális munka eszközei önmagukban nem elegendőek.
Különösen nehéz azoknak a pszichiátriai vagy szenvedélybeteg embereknek az ellátása, akik nem működnek együtt a szociális szolgálatokkal, a rendőrséggel vagy a közterület-felügyelettel. Több olyan eset is van, amikor ugyanazokkal az emberekkel újra és újra találkoznak a közterületeken, miközben egyik intézmény sem rendelkezik önmagában megfelelő eszközzel a probléma tartós kezelésére.
Rendszeren kívül
A legnagyobb problémát azok az emberek jelentik, akik a jelenlegi szabályozási és intézményi keretek között gyakorlatilag „kicsúsznak” a rendszerből.
Egy bírság vagy egy újabb rendőri intézkedés sok esetben nem jelent visszatartó erőt annak, aki súlyos pszichiátriai vagy függőségi problémával él.
A cél nem pusztán az lenne, hogy az érintetteket eltávolítsák egy-egy közterületről, hanem hogy valódi intézményei segítséghez jussanak.
Hiányzik a köztes lépcső
Az ellátórendszerből jelenleg hiányzik egy olyan köztes forma, amely az utcán élő, súlyos állapotban lévő embereket a megfelelő egészségügyi vagy rehabilitációs ellátás felé tudná eljuttatni.
A hajléktalanellátás sok esetben már nemcsak lakhatási és szociális feladatokat lát el, hanem pszichiátriai, addiktológiai, idősgondozási és más problémákkal is kénytelen foglalkozni.
Kevés a szakember és kapacitás
A résztvevők szerint a probléma egyik kulcsa a pszichiátriai ellátás kapacitáshiánya. Nemcsak pénzügyi nehézségekről van szó, hanem egyszerűen nincs elegendő pszichiáter és más szakember.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a közterületen élő, súlyos állapotú emberek gyakran csak átmenetileg jutnak el a kórházi ellátásig. Ha pedig távoznak onnan, sokszor nincs megfelelő következő lépcső, amely hosszabb távon gondoskodna róluk.
A szakemberek szerint különösen fontos lenne egy olyan „híd” kialakítása, amely a közterületen élő, pszichiátriai vagy addiktológiai problémával küzdő emberek és az egészségügyi ellátórendszer között teremtene kapcsolatot.
A rendőrség szerint ugyanaz a néhány ember tér vissza újra és újra
A rendőrségi tapasztalatok szerint a közterületi problémák jelentős részét nem több száz különböző ember, hanem egy viszonylag szűk, visszatérő kör okozza.
Ők jelennek meg különböző városi helyszíneken, parkokban, játszótereken, buszokon vagy a belvárosban. A rendőrök ugyanazokkal az emberekkel találkoznak újra és újra.
A rendőrség ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hajléktalan emberek többsége nem jelent veszélyt a társadalomra. A problémát sokkal inkább az a kisebb, de súlyos állapotban lévő csoport jelenti, amelynél a hajléktalanság mellett pszichiátriai betegség, függőség vagy más súlyos probléma is jelen van.
Az elmúlt években több területen javult a helyzet, de bizonyos problémák az utóbbi időben látványosabbá váltak, részben azért, mert a közösségi médiának köszönhetően a hírek gyorsabban terjednek.
A közterületen megjelenő hajléktalanság, pszichiátriai betegségek és függőségek összetett jelenségeire csak összehangolt szociális, egészségügyi, rendészeti és önkormányzati együttműködéssel lehet érdemi választ adni.
A következő ilyen megbeszélés még a krízisidőszak előtt, novemberben lesz.
