Derült égből villámcsapásként érte az önkormányzati szférát a miniszterelnök bejelentése. A MÖOSZ közleménye szerint a döntés előzmény nélküli, hiszen alig három munkanappal a parlamenti felszólalás előtt nyolc önkormányzati szövetség egyeztetett Lőrincz Viktória miniszterrel az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és forrásmegosztásról. Ezen a találkozón a megyei önkormányzatok jövőjéről is átadtak egy szakmai anyagot, ám a kormányzat részéről egyetlen utalás sem hangzott el a megszüntetés tervéről.
A szövetség úgy véli, a parlamentben elhangzott, az önkormányzatok munkáját kevéssé ismerő, „különösen sértő megjegyzések” is arra utalnak, hogy a lépés nem szakmai, hanem tisztán politikai indíttatású. Emlékeztetnek: már egy május 26-i levélben is kérték a kormányfőt a vármegyei önkormányzatok feladatkörének és jövőjének egyeztetésére.
Miért elengedhetetlen a középszint?
A MÖOSZ szakmai állásfoglalása rávilágít: a területi középszint felszámolása súlyos nemzetgazdasági és stratégiai hiba. A fejlesztéspolitikában a túl nagy területi egységek (mint a régiók) túlzottan eltávolodnak a helyi gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatoktól. Ezzel szemben a túl kis egységek – az egyedi települések vagy a járások – legtöbbször nem rendelkeznek elegendő stratégiai kapacitással a térségi, összetett kihívások kezeléséhez.
Egy erős, koordináló középszintre van szükség, amely képes integrálni a helyi fejlesztési igényeket, és összekapcsolja a térségi szereplőket a nemzeti, illetve nemzetközi hálózatokkal, ezáltal kezelve a területi egyenlőtlenségeket.
Tízmilliárdok helyett szigorú elszámolás
A szervezet cáfolta Magyar Péter miniszterelnök kijelentéseit a megyék gazdálkodásáról. Hangsúlyozták: a megyei önkormányzatok nem tízmilliárdokból gazdálkodnak. Éves állami költségvetési támogatásuk átlagosan csupán 300-400 millió forint, amelynek helyes felhasználását a Magyar Államkincstár folyamatosan és szigorúan ellenőrzi.
Ugyanakkor az általuk végzett munka nemzetgazdasági léptékű: a TOP és TOP Plusz programok keretében közel 15 ezer projektet koordinálnak, és több mint 3000 milliárd forintnyi európai uniós forrás „hazahozatalában” vállalnak oroszlánrészt, közvetlenül javítva a megyékben élők jóllétét.
Mi lesz az uniós forrásokkal?
A megyék megszüntetése uniós szinten is komoly anomáliákat okozhat. Magyarországon a megyék alkotják a NUTS3 statisztikai szintet, amely az uniós kohéziós politika alapvető referenciaegysége.
A 2028-2034-es fejlesztési ciklus uniós koncepciója (Nemzeti és Regionális Partnerségi Terv) kifejezetten a területi közreműködés erősítésére épít. A MÖOSZ figyelmeztet: a teljesítményalapú finanszírozás és a mérföldkövekhez kötött kifizetések rendszere csak akkor működhet hazánkban, ha megmarad az a hiteles, szakmai területi szint, amely a helyi igényeket országos keretbe tudja integrálni.
A szövetség ezért nem a megszüntetést, hanem a megyei önkormányzatok megerősítését tartaná szükségszerűnek, hiszen ez nem csupán egy bürokratikus szint fenntartását, hanem a hatékony területi kormányzás garantálását jelenti.
