Amikor a nyári melegben az ember legszívesebben csak a hűvös szobában ücsörögne, vagy épp egy hosszú munkanap után végre hazaesik, nehéz elképzelni, hogy önszántából még a pulzusát is emelje. Mert, ha meghalljuk a „sport” szót, hajlamosak vagyunk azonnal kilométereket faló maratonistákra, vagy csillogó konditermekben súlyokat emelgető atlétákra gondolni. Pedig egy esti séta a Séd-völgyben, néhány kényelmes hossz a strandon, vagy egy ráérős tekerés a bicikliúton pont ugyanúgy számít. Ezt a sallangmentes, emberközeli szemléletet képviseli Bonyhádi Szilvia, akit a Sportrégió csapatából a közelmúltban az európai sportnagykövetek közösségébe választottak a SANE (Sports Network of European Ambassadors) program keretében.
Az Erasmus+ által támogatott kezdeményezést egyfajta társadalmi misszióként is lehetne értelmezni. Sportolókat, civil szakembereket és döntéshozókat ültetnek egy asztalhoz szerte Európából, hogy azon dolgozzanak, miként lehetne kimozdítani az embereket a komfortzónájukból. Nem élsportolókat akarnak képezni. Sokkal inkább arról van szó, hogy a mozgás a mindennapjaink olyan magától értetődő részévé váljon, mint a reggeli kávé.
Szilvia régóta vallja, hogy a legfélelmetesebb akadály szinte mindig maga az első lépés megtétele. Mindannyian jól ismerjük a bejáratott kifogás-arzenált: túlóra volt a munkahelyen, vár a család, nincs idő, fáj a térd, rossz emlék egy gyerekkori tesióráról, vagy a klasszikus „a sportolás már nem nekem való” mondat. Pedig az igény a mozgásra valójában ott lapul mindenkiben, csak az évek alatt mesterien elrejtettük ezek mögé a kifogások mögé.
Különösen aktuális ez a gondolatiság most, amikor Veszprém és a Bakony–Balaton térség viseli az Európa Sportrégiója 2026 címet. Ez az év ugyanis pont nem arról szól a térségben, hogy hány aranyérmet akasztanak a nyakunkba, vagy hogy megdőlnek-e a helyi rekordok. A fókuszban a közösség és a hétköznapi aktivitás áll. A program kiemelt figyelmet fordít azokra a rétegekre, akiknek hagyományosan kevesebb lehetőségük van bekapcsolódni a vérkeringésbe: a kistelepüléseken élőkre, a fáradt kisgyerekes szülőkre, vagy éppen a fogyatékkal és egészségügyi problémával küzdőkre.
Az esélyegyenlőség és az inklúzió Szilvia munkájának is mindig a gerincét adta. Az új nagyköveti megbízatás pedig most egy olyan kiváló platformot teremt, amely két irányba is kinyitja az ajtókat. Egyrészt a Veszprémben és a régióban jól működő, bejáratott gyakorlatokat meg tudjuk mutatni a nagyvilágnak, másrészt mi is hazahozhatunk olyan nemzetközi tapasztalatokat, amik máshol már bizonyítottak.
A kinevezés tehát komoly elismerés – nemcsak személyesen az új nagykövetnek, hanem lehetőség arra is, hogy a helyi sportos közösségek európai szinten is láthatóbbá váljanak. De ha a hangzatos projekteket és az uniós titulusokat egy pillanatra félretesszük, a nyári üzenet megmarad a maga tisztaságában. Nem kellenek irreális fogadalmak és drága bérletek ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben. Néha tényleg elég csak felvenni azt a sportcipőt, leporolni a biciklit és lemenni a partra. Egyszóval, elindulni.
Szilvia munkásságát saját Facebook-oldalán és Sportrégió felületein is lehet követni.
