A parlagfűszezon sokak számára szinte menetrendszerűen érkezik. Egyik napról a másikra viszketni kezd az orr, egymást követik a tüsszentések, a szem pedig megállás nélkül könnyezik. És miközben az ember legszívesebben bezárná az összes ablakot és elbújna a lakásban, odakint a parlagfű éppen a legfontosabb feladatát végzi: virágzik és pollent szór.
Egy növény, amelynek nem kell sok
A parlagfű különösen sikeres túlélő. Megjelenik utak mentén, elhanyagolt telkeken, mezőgazdasági területeken, építkezések környékén és olyan helyeken is, ahol a talaj bolygatott. Nem válogatós, gyorsan nő, és egyetlen növény is hatalmas mennyiségű pollent juttathat a levegőbe.
A kellemetlen tünetekért azonban nem maga a növény felelős, hanem az allergiát kiváltó pollen kerül a levegőbe, majd az arra érzékenyek légutaiba és szemébe.
És itt jön a történet legbosszantóbb része, ugyanis a pollen rendkívül könnyű. A szél messzire magával viheti, ezért hiába nincs parlagfű közvetlenül a kertünkben, attól még bőven találkozhatunk a virágporával.
Miért pont most?
A parlagfű virágzása jellemzően nyár végén és ősszel okozza a legnagyobb problémát. Az időjárás azonban sokat számít: a hőmérséklet, a csapadék és a szél egyaránt befolyásolja, hogy mennyi pollen kerül a levegőbe.
Ezért van az is, hogy egyik nap szinte elviselhetetlennek tűnik a pollenterhelés, másnap pedig valamivel könnyebb. A szeles, száraz időjárás különösen kedvezhet a pollen levegőbe jutásának, a mostani szárazság pedig ideális számára.
Tüsszentés, viszketés, könnyezés
A parlagfű-allergia klasszikus tünetei ismerősek lehetnek: orrfolyás vagy orrdugulás, sorozatos tüsszögés, szemviszketés és könnyezés. Egyeseknél fáradtság, fejfájás vagy alvászavar is jelentkezhet.
Akiknél az allergia az alsó légutakat is érinti, köhögés, sípoló légzés vagy nehézlégzés is kialakulhat. Ilyen panaszok esetén már nem érdemes egyszerű „nyári kellemetlenségként” tekinteni a tünetekre.
A pollen hatása
Talán éppen ez teszi különösen alattomossá a parlagfüvet. A levegőben lévő pollen mennyiségét nem lehet szabad szemmel megítélni. Lehet kék az ég, süthet a nap, és látszólag minden tökéletesnek tűnhet, de az allergiás szervezet számára mégis kifejezetten rossz nap lehet.
A védekezés ezért sokszor nem látványos, inkább néhány apró szokáson múlik. Érdemes figyelni a napi pollenjelentést, magas pollenterhelés idején pedig lehetőség szerint csökkenteni a hosszabb szabadtéri tartózkodást. Hazaérkezés után a haj és az arc leöblítése, illetve a ruházat cseréje szintén segíthet abban, hogy kevesebb pollen maradjon a környezetünkben.
A parlagfűszezon nem csak az allergiáról szól
A parlagfű elleni küzdelemnek környezetvédelmi és közegészségügyi oldala is van. A növény irtása azért fontos, mert a virágzás előtti eltávolításával jelentősen mérsékelhető a levegőbe kerülő pollen mennyisége.
A kulcsszó: megelőzés. Ha a parlagfű már virágzik, a probléma sokkal nehezebben kezelhető. A rendszeresen gondozott, növényzettel borított területeken pedig eleve kisebb eséllyel tud nagy tömegben megtelepedni.
Az aktuális pollenhelyzetet a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapján követhetjük nyomon.
