A Chat Control elnevezés alatt valójában két külön uniós szabályozást szoktak emlegetni. Az egyik egy ideiglenes megoldás, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos online szolgáltatók önkéntesen ellenőrizzék a felhasználók által küldött tartalmakat. Ennek célja, hogy megtalálják a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos képeket, videókat, illetve azokat a beszélgetéseket, amelyekben egy felnőtt szexuális céllal próbál kapcsolatot kialakítani egy gyermekkel. A másik egy jóval átfogóbb, hosszú távra tervezett szabályozás. Ez lenne az úgynevezett Chat Control 2.0, amelynek végleges szövegéről még nem született megállapodás az uniós intézmények között. Ez azért fontos, mert jelenleg nem lépett életbe olyan új uniós törvény, amely minden európai polgár minden üzenetét kötelezően átvizsgálná.
Mit nézhetne át a rendszer?
A tervek alapján az ellenőrzés elsősorban az online üzenetküldő és kommunikációs szolgáltatásokat érinthetné. Ilyenek lehetnek a különböző chatalkalmazások, webes levelezőrendszerek és internetalapú kommunikációs felületek.
Az automatizált rendszerek többféle tartalmat kereshetnének:
- már korábban azonosított illegális képeket és videókat
- új, még nem ismert, de feltételezhetően jogsértő felvételeket
- gyermekek behálózására utaló szöveges beszélgetéseket;
- az üzenetekhez kapcsolódó bizonyos technikai adatokat.
A már ismert tiltott felvételeket általában úgynevezett digitális ujjlenyomat alapján lehet felismerni. Ilyenkor nem egy ember nézi végig a képeket, hanem egy rendszer összehasonlítja a fájlok technikai azonosítóját egy adatbázisban szereplő mintával. Az új képek és a szöveges beszélgetések felismerése már jóval nehezebb. Ezeknél mesterséges intelligenciát és különböző elemző algoritmusokat alkalmazhatnak, amelyek nem biztos választ adnak, hanem valószínűség alapján jelölnek meg egy tartalmat gyanúsként.
Nem hivatalnokok olvasnák végig a beszélgetéseket
A rendszer működése nem úgy nézne ki, hogy uniós vagy magyar hatósági alkalmazottak sorban megnyitják az emberek beszélgetéseit. Az első ellenőrzést automatizált programok végeznék. Ember akkor láthatná a tartalmat, ha a rendszer valamit gyanúsnak ítél. Az újonnan felismert képek vagy gyermekek behálózására utaló beszélgetések esetében a találatokat elvileg embernek is ellenőriznie kellene, mielőtt az ügyet továbbítják a rendőrség vagy egy gyermekvédelmi szervezet felé. A vita egyik legfontosabb pontja éppen ez. Egy téves találat miatt ugyanis teljesen jogszerű, személyes fénykép vagy magánbeszélgetés is emberi ellenőrzésre kerülhet.
Mi történhet egy gyanús találat után?
Amennyiben egy szolgáltató rendszere jogsértőnek vagy gyanúsnak minősít egy tartalmat, többféle következmény is szóba jöhet. A szolgáltató eltávolíthatja az adott képet vagy videót, korlátozhatja a felhasználói fiókot, illetve továbbíthatja az ügyet az illetékes szerveknek. Bizonyos esetekben az adatokat a vizsgálat vagy egy későbbi jogorvoslat miatt meg is őrizhetik. A szolgáltatóknak tájékoztatniuk kellene a felhasználókat arról, hogy végeznek-e ilyen ellenőrzést. Panaszlehetőséget is biztosítaniuk kellene arra az esetre, ha valakit tévesen tiltanak le, vagy hibásan jelentenek a hatóságoknak.
Mi lesz a titkosított üzenetekkel?
A legnagyobb kérdés a végpontok között titkosított kommunikáció sorsa. Ilyen esetben elvileg csak az üzenet feladója és címzettje fér hozzá a beszélgetéshez, maga a szolgáltató sem látja annak tartalmát. Az Európai Parlament legutóbbi álláspontja szerint a végpontok között titkosított üzeneteket ki kellene zárni az ideiglenes ellenőrzésből. Erről azonban még a tagállamokat képviselő Tanácsnak is meg kell állapodnia. Korábban felmerült az úgynevezett kliensoldali ellenőrzés lehetősége is. Ennél az üzenetet még a titkosítás előtt, magán a telefonon vagy számítógépen vizsgálná meg egy beépített rendszer. A támogatók szerint ezzel maga a titkosítás nem sérülne. Az ellenzők szerint azonban ennek kevés gyakorlati jelentősége van, ha az üzenet tartalmát még elküldés előtt átvizsgálhatja egy külső program.
Miért van szükség rá az EU szerint?
A javaslat hivatalos célja a gyermekek online szexuális bántalmazása elleni fellépés. A gyermekekről készült illegális felvételek az interneten éveken keresztül terjedhetnek, miközben minden egyes újabb megosztás további sérelmet okoz az áldozatnak. Az uniós döntéshozók szerint az automatizált felismerés segíthet az ilyen tartalmak gyorsabb eltávolításában, az áldozatok azonosításában és az elkövetők megtalálásában. A gyermekvédelmi szervezetek és egyes technológiai cégek szerint az ilyen rendszerek nélkül számos bűncselekmény rejtve maradna, különösen akkor, ha a szolgáltatók jogi lehetőséget sem kapnak a tartalmak vizsgálatára.
Miért ellenzik ennyien?
A szabályozás ellenzői nem a gyermekvédelmi célt vitatják, hanem az alkalmazott eszközt. Szerintük az összes felhasználó kommunikációjának automatikus vizsgálata akkor is általános megfigyelésnek számít, ha a rendszer csak egy meghatározott típusú bűncselekményt keres. Komoly problémát jelenthetnek a téves találatok is. Egy algoritmus nehezen tud különbséget tenni például egy családi fénykép, egy egészségügyi tartalom vagy egy valóban jogsértő felvétel között. A szöveges beszélgetések értelmezése még bizonytalanabb lehet, hiszen ugyanaz a mondat egészen mást jelenthet a beszélgetés előzményeitől és a résztvevők kapcsolatától függően. Kiberbiztonsági szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy egy üzenetek átvizsgálására alkalmas technikai rendszer később más tartalmak keresésére is felhasználható. A mostani tervek nem politikai vélemények, kormánykritikus üzenetek vagy hétköznapi beszélgetések ellenőrzéséről szólnak, de az infrastruktúra későbbi bővítésének lehetősége sokakban bizalmatlanságot kelt.
Hogyan érintené mindez az átlagos felhasználót?
A jelenlegi állás szerint az átlagos felhasználó számára nincs azonnali változás. Nem kerül új uniós alkalmazás a telefonokra, és a hatóságok sem kapnak automatikus hozzáférést minden beszélgetéshez. Amennyiben az ideiglenes szabályozást elfogadják, egyes szolgáltatók önkéntesen ellenőrizhetik a nem végpontok között titkosított kommunikációban küldött képeket, videókat és bizonyos üzeneteket. Ez nemcsak a gyanúsítottakat érinthetné, hanem mindenkit, aki az adott szolgáltatást használja. A hétköznapi felhasználó számára a legnagyobb kockázatot egy hibás találat jelentheti. Ilyenkor egy ártatlan kép vagy beszélgetés is vizsgálat tárgyává válhat, szélsőséges esetben pedig a felhasználói fiókot is korlátozhatják.
Mit mond erről a magyar politika?
A magyar kormány korábban azt jelezte, hogy erős és hatékony európai fellépést szeretne a gyermekek online szexuális kizsákmányolásával szemben. Egy tanácsi nyilatkozatban Magyarország még ambiciózusabb mechanizmust sürgetett, vagyis a hivatalos magyar álláspont alapvetően nem utasítja el az uniós szabályozás szigorítását. Azt ugyanakkor a magyar álláspont sem részletezte pontosan, hogy milyen technikai ellenőrzést támogatna, illetve mit kezdene a titkosított beszélgetésekkel. Az ellenzéki oldalon sincs egységes vélemény. Több politikus általános megfigyeléstől és a titkosítás gyengítésétől tart, miközben a gyermekek védelmére létrehozott erősebb európai intézményeket támogatná.
Mikor léphet életbe?
Erre egyelőre nincs biztos válasz. Az ideiglenes szabályozásról még további egyeztetések várhatók az Európai Parlament és a Tanács között. Ha megállapodnak a végleges szövegről, a rendelkezés az uniós kihirdetés után léphet hatályba. A hosszú távú Chat Control 2.0 még ennél is korábbi szakaszban van. A végleges szabályokról, a szolgáltatók pontos kötelezettségeiről és a bevezetés időpontjáról még nincs megállapodás.
