Nemrég ismét előkerült a kérdés, mennyire boldogok a magyarok. A téma nem új, mégis érdekes, mert több kutatás is egészen hasonló eredményre jutott: Veszprém vármegye évek óta az ország legboldogabb térségei között szerepel.
A világ országait vizsgáló World Happiness Report szerint Magyarország ugyan javított az elmúlt évtizedhez képest, de még mindig a középmezőnyben foglal helyet. A felmérésben a résztvevők egy 0 és 10 közötti skálán értékelik, mennyire elégedettek az életükkel. Az idei jelentésben ismét a skandináv országok – élükön Finnországgal – végeztek az első helyeken, míg Magyarország jóval hátrébb szerepel a rangsorban. A kutatás szerint az anyagi helyzet mellett legalább ilyen fontos szerepet játszik az egészség, a társas kapcsolatok, a bizalom, a szabadság érzése és az, hogy számíthatunk-e egymásra a mindennapokban. Az Európai Unióban az átlagos életelégedettség 7,3 pont egy tízfokú skálán, vagyis a legtöbb európai alapvetően elégedettnek mondja magát. A kutatások ugyanakkor azt is megmutatják, hogy a boldogság nem kizárólag a fizetés nagyságán múlik. A stabil emberi kapcsolatok, a biztonságérzet, az egészség és a lakókörnyezet legalább akkora súllyal esnek latba.
Veszprém vármegye rendre az élmezőnyben
Hazai kutatásokban még érdekesebb képet látunk. Az ELTE Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportjának korábbi Boldogságtérképe szerint Veszprém vármegye lakói bizonyultak a legboldogabbnak Magyarországon. Hasonló eredmény született egy frissebb, 2025-ös országos felmérésben is, amelyben Veszprém vármegye végzett az első helyen 6,1 pontos átlaggal. A kutatás szerint a házasok általában boldogabbnak érzik magukat, mint az egyedülállók, a vállalkozók optimistábban látják az életüket, míg a munkanélküliek számoltak be a legalacsonyabb elégedettségről. A 41 és 55 év közöttiek bizonyultak a legkiegyensúlyozottabb korosztálynak. Persze ezek a felmérések nem jelentik azt, hogy Veszprém vármegyében mindenki boldog, vagy hogy itt ne lennének nehézségek. Inkább azt mutatják, hogy az itt élők átlagosan valamivel pozitívabban értékelik az életüket, mint az ország más részein élők.
Vajon mi lehet ennek az oka?
Erre valószínűleg nincs egyetlen jó válasz. Én Veszprém vármegyében élek, egy kisvárosban, mindössze néhány utcányira a Balatontól. Nem mondanám, hogy az életem problémamentes. Ugyanúgy vannak nehéz napok, mint bárki másnak. A boldogságomat nálam is sok minden befolyásolja: mennyire érzem biztonságban a megélhetésemet, hogyan alakul a munkám, milyen a magánéletem, és persze az is, hogy mennyi időt tudok a családommal és a barátaimmal tölteni. Ennek ellenére szerencsésnek érzem magam. Ha ez számít valamit, én is azok közé tartozom, akik alapvetően boldognak mondják magukat.
A környezetünk szerintem sokat hozzátesz ehhez. A Balaton partja néhány perc sétára van, a Bakony pedig szinte karnyújtásnyira. Veszprém kulturális élete, a fesztiválok, a kisebb közösségek, a kirándulóhelyek vagy akár egy egyszerű esti séta a tóparton mind olyan dolgok, amelyeket hajlamosak vagyunk természetesnek venni. A családomban és a baráti körömben is hasonlóan gondolkodnak erről. Természetesen mindenkinek vannak gondjai, de összességében szeretnek itt élni. Talán éppen ez a legfontosabb: nem az, hogy minden tökéletes legyen, hanem hogy az ember úgy érezze, jó helyen van.
Sokan azért dolgoznak, hogy egyszer a Balaton vagy a Bakony közelébe költözhessenek. Mi pedig abba a szerencsés helyzetbe tartozunk, hogy ez a táj a mindennapjaink része. Lehet, hogy ezt néha elfelejtjük értékelni, de amikor egy kutatás újra ráirányítja a figyelmet, érdemes egy pillanatra megállni és belegondolni, talán valóban nem rossz hely Veszprém vármegye és Veszprém ahhoz, hogy az ember otthon érezze magát.
