Horváth Balázs azok közé a politikusok közé tartozott, akit politikai hovatartozástól függetlenül sokan tisztelték és szerették. Egyszerre volt elkötelezett konzervatív, önálló gondolkodó és lokálpatrióta veszprémi polgár, aki hitt abban, hogy a politika elsősorban a szolgálatáról szól.
1942. augusztus 13-án született Budapesten. A balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát. Ügyvédi pályáját Pápán kezdte, később Veszprémben dolgozott, elsősorban közlekedési büntetőügyekkel foglalkozott.
A rendszerváltozás idején az MDF alapító tagjaként vállalt meghatározó szerepet. Antall József felkérésére a demokratikus Magyarország első belügyminisztere lett. Nevéhez fűződik az önkormányzati törvény megalkotása, amely a magyar helyi önkormányzatiság alapjait teremtette meg. A taxisblokád után lemondott, de ezt követően is az Antall-kormány tagjaként dolgozott, majd több cikluson át országgyűlési képviselőként szolgálta Veszprémet. Haláláig a Veszprém Megyei Közgyűlés tagja volt.
Országos politikusként is veszprémi maradt. Közvetlensége, humora és embersége miatt sokan nemcsak képviselőként, hanem ismerősként, barátként tekintettek rá.
Horváth Balázs életműve a rendszerváltozás történetének és Veszprém közösségének egyaránt meghatározó része.
