A döntéselőkészítő munka egy nemzetközi Interreg projekt keretében, az úgynevezett Új Bauhaus kezdeményezés mentén valósult meg. Az erről tartott sajtótájékoztatón Józsa Tamás, a Polgármesteri Hivatal kabinetfőnöke, valamint dr. Lőrincz Katalin, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának általános dékánhelyettese ismertették a részleteket. Itt elhangzott, hogy a program fókuszában a zöld átállás és a fenntartható várostervezés állt. A fő cél az volt, hogy a lakosságot, a civil szervezeteket és a magánszférát is aktívan bevonják a belvárosi területek megújításába. A Veszprémben végzett kutatás nem csupán a Gyárkert szűkebb területére koncentrált, hanem egy lényegesen tágabb városrészt – beleértve a Kossuth utcát, a Budapesti utat, az autóbusz-állomást, a piacot és az SZMT-székház környékét is – vizsgált.
A kutatók három fázisban térképezték fel az igényeket. Elsőként a városvezetés bevonásával határozták meg a célcsoportokat, felismerve, hogy a belvárost nemcsak a veszprémi lakcímmel rendelkezők, hanem a térségből ingázók is napi szinten használják. Ezt követte tavaly egy nagymintás, online és papíralapon is kitölthető, anonim lakossági felmérés. A folyamatot végül fókuszcsoportos beszélgetések zárták, ahol többek között fiatalok, urbanisztikai szakemberek és helyi gazdasági szereplők modellezték a jövőbeni fejlesztési lehetőségeket.
Koncertek, fűre lépés és vegyes használat
A beérkezett válaszok és a fókuszcsoportos interjúk alapján három markáns fejlesztési irány rajzolódott ki. A lakosság jelentős része elsősorban azt szeretné, ha a terület megőrizné rendezvényhelyszín jellegét, de nyitottak a jelenleginél kisebb léptékű, közösségi, sport- és családi események befogadására is.
Emellett hatalmas az igény egy klímaadaptív, árnyékos, vízfelületekkel és padokkal ellátott közparkra. A veszprémiek egy olyan átjárható, nyitott zöldfelületet képzelnek el, ahol „nem tilos a fűre lépni”, és amely – kiegészítve az Erzsébet-liget sportosabb funkcióit – kimondottan a nyugodt pihenést szolgálja. A harmadik pillér a vegyes használat – a lakosok egy olyan kompromisszumos megoldást látnának szívesen, ahol a rendezvények és az élhető park funkciói harmonikusan, egymást erősítve működnek együtt.
Bár a nagyrendezvényekkel járó zajhatás és parkolási nehézség némileg megosztotta a válaszadókat, a kutatók szerint megfelelő szabályozással és a meglévő infrastruktúra – például a közeli pláza parkolójának – okosabb bevonásával ezek a problémák jól kezelhetők. A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók többsége eleve gyalog vagy valamilyen mikromobilitási eszközzel (kerékpárral, rollerrel) közelíti meg a területet, ami kiválóan illeszkedik a modern, tizenöt perces városok koncepciójához.
A legteljesebb konszenzus azonban abban mutatkozott meg, hogy mit nem szeretnének a helyiek. A felmérés egyértelműen rávilágított, hogy a túlzott beépítést és a terület zárt lakóparkká alakítását a megkérdezettek határozottan elutasítják. A fókuszcsoportos vizsgálatok arra is rámutattak, hogy ha a lakosság oszthatná el a fejlesztési forrásokat, a prioritási listán az SZMT-székház és környezetének rendbetétele, a Gyárkert alapinfrastruktúrájának (ivókutak, sétányok) kiépítése, valamint az autóbusz-állomás és a piac megújítása szerepelne az első helyeken. Utóbbi esetében sokan egy modern, gasztronómiai fókuszú, tematikus közösségi tér kialakítását is üdvözölnék.
