A We Love Balaton által készített körkép szerint a fertőzés már nemcsak a Badacsonyi borvidéken okoz komoly problémát, hanem a Balatonboglári borvidéken, valamint a Balaton-felvidék több ismert bortermő területén – Csopakon, Balatonfüreden, Szigligeten és a Szent György-hegy térségében – is egyre több fertőzött tőkét találnak.
A helyzetet különösen aggasztóvá teszi, hogy a betegség ellen jelenleg nincs közvetlen gyógymód: a fertőzött tőkék állapota fokozatosan romlik, termőképességük csökken, végül elpusztulhatnak. Ahhoz, hogy a kór terjedését megakadályozzuk, a fertőzött növényeket ki kell vágni és meg kell semmisíteni, egyúttal irtani kell a terjesztésért felelős amerikai szőlőkabócát is.
Egy betegség, amely néhány év alatt teljes ültetvényeket pusztíthat el
A fitoplazma az Európai Unió karanténlistáján szerepel, vagyis a növényegészségügyi hatóságok kiemelten veszélyes kórokozóként kezelik. A fertőzés következtében a szőlőtőkék száma akár 20–50 százalékkal is csökkenhet, a beteg növények aránya pedig évről évre drasztikusan növekedhet. Megfelelő védekezés hiányában a fertőzés terjedése rendkívül gyors: egyes nemzetközi tapasztalatok alapján akár tízszeresére is nőhet a fertőzött tőkék száma egyetlen év alatt. A fogékony szőlőfajták esetében ez azt is jelentheti, hogy néhány év alatt teljes ültetvények válhatnak gazdaságilag menthetetlenné.
Dr. Podmaniczky Péter, a Balatoni Borrégió Borrégiós Tanácsának elnöke szerint a betegség az emberi egészségre nem jelent veszélyt, a bor fogyasztását sem befolyásolja, gazdasági és termelési szempontból azonban súlyos következményekkel járhat a balatoni borászatok számára.
A védekezés kulcsa a gyors felismerés és a közös fellépés
A fertőzés felismerése nem egyszerű feladat. A tünetek között szerepelhet a hajtások fejlődésének lassulása, a levelek sodródása, elszíneződése , valamint a vesszők rendellenes fejlődése. A probléma azonban könnyen összetéveszthető más betegségekkel, ezért a biztos diagnózishoz laboratóriumi vizsgálat szükséges.
Fotó: Katona Tibor / MTI
Mivel a fertőzött tőkéket nem lehet meggyógyítani, a szakemberek szerint a legfontosabb feladat azok mielőbbi eltávolítása. Emellett elengedhetetlen az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés és a szőlőültetvények rendszeres ellenőrzése. Különösen nagy problémát jelentenek azok a felhagyott vagy rosszul művelt parcellák, ahol a kórokozót hordozó rovarok könnyen fennmaradhatnak. A szakemberek ezért a vadszőlő, a bálványfa és más gazdanövények visszaszorítását is fontos feladatnak tartják.
A balatoni borvidékeken az elmúlt időszakban jelentős összefogás indult. A hegyközségek, önkormányzatok, hatóságok és termelők közösen dolgoznak azon, hogy a fertőzés terjedését lassítsák, és minél több gazdához eljussanak a szükséges információk.
A betegség felkutatását segíti a Nébih új interaktív térképes alkalmazása is segíti, amelyen nyomon követhető az aranyszínű sárgaság terjedése.
A felületen megjelennek a fertőzött területek, a korábbi kitörések és a pufferzónák is, így a szőlősgazdák pontosabban tervezhetik meg a növényvédelmi beavatkozásokat. A hivatal szerint a térkép különösen hasznos lehet az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés megfelelő időzítésében, amely kulcsszerepet játszik a betegség visszaszorításában.
A Nébih a napokban újabb készítménnyel bővítette az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre engedélyezett rovarölő szerek körét: immár 55 készítménnyel lehet védekezni a károsító ellen. A frissen engedélyt kapott szer, gazdaságokban és házikertekben egyaránt használható.
Fotó: Wikipédia
Borbély Tamás: a tudatos védekezés önmagában már nem elég
Borbély Tamás, a Badacsonyi Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke a We Love Balatonnak elmondta, hogy a fitoplazma már több mint egy évtizede jelen van a térségben, de az utóbbi években jelentősen romlott a helyzet. Szerinte a felmelegedő klíma és az amerikai szőlőkabóca állományának növekedése egyaránt hozzájárult a fertőzés gyors terjedéséhez. Kiemelte, hogy a termelők oktatása és a fertőzött tőkék gyors eltávolítása alapvető fontosságú, ugyanakkor önmagában nem elegendő.
A problémát ugyanis sok esetben az elhanyagolt, műveletlen területek okozzák, ahonnan folyamatosan visszafertőződhetnek a gondosan kezelt ültetvények.
A hegyközségek ezért szigorúbb ellenőrzésekkel és új szabályozással próbálják kikényszeríteni a megfelelő területhasználatot.
Tornai Tamás: a közösségi védekezés nélkül nincs esély a sikerre
Tornai Tamás, a Somlói Borvidék Hegyközségének elnöke arról számolt be, hogy a Somlón tavaly azonosították az első fertőzött tőkéket. A gyors reagálásnak, a termelők oktatásának és a hatóságokkal való együttműködésnek köszönhetően sikerült lassítani a terjedést, de a károk így is jelentősek. Hatósági vizsgálatok alapján több mint 15 ezer tőke és nyolc ültetvény megsemmisítését rendelték el. Tornai szerint a betegség felismerése komoly szakmai felkészültséget igényel, miközben a fertőzés rendkívül gyorsan terjedhet. Úgy véli, a nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy az fitoplazma elleni harc csak közösségi összefogással lehet eredményes.
A We Love Balaton részletes cikke itt érhető el.
