Az akadémia új elnöke kiemelte a kutatástámogatási tevékenységének fontosságát, és elmondta: programjának egyik fő célkitűzése, hogy a 19 ezer fős köztestületi tagságot az eddiginél jóval nagyobb mértékben bevonja az MTA életébe. A tudomány gyors ütemben változó terület, és szerinte elengedhetetlen, hogy az MTA rugalmasan kövesse a változásokat. Mint mondta, Magyarországon is változás van; szerinte a leendő miniszterelnök, Magyar Péter tegnapi, a közgyűlésen tartott beszéde bizakodásra ad okot a jövőre nézve. Az új működési kereteket a leválasztott kutatóhálózat, az ELTE-hez került négy intézet és minden érintett akadémikus bevonásával kell kialakítani. „Csak magunkat okolhatjuk, ha nem tudjuk kihozni a legtöbbet ebből a helyzetből” – mondta az MTA új elnöke.
Arra az újságírói kérdésre, hogy milyennek látja Magyarország pozícióját a nemzetközi kutatói térben, és hogy mik a tervei a fiatal kutatók elvándorlásának megakadályozására, elmondta, hogy bár a legutóbbi két Nobel-díj nagyon rangos pozíciót jelent, a magyar kutatók Horizont programból való kizárása hatalmas hátrány.
„Ha most vissza tudunk térni Európába, akkor felívelő időszak jöhet. Ami a fiatal kutatókat illeti: készültek felmérések róluk, és a külföldön élők azt válaszolták, hogy a hazatéréshez először is kormányváltás kellene, valamint kiszámítható körülmények és tisztességes fizetések. Az első megtörtént, a többit meg kell teremteni.”
Fotó: Gáti Kornél, Pannon Egyetem
