1. Zöld kémiai eljárások
Nagy hatékonyságú, új katalizátorokat állítottunk elő és spektroszkópiai módszerekkel jellemeztünk. Ezeket szelektív hidrogénezési reakciókban alkalmaztuk, amellyel jelentősen csökkent a melléktermékek mennyisége, és biológiailag aktív vegyületek előállítására alkalmas építőelemeket kaptunk. A CO₂t mint egyszénatomos alapanyagot használtuk kedvező biológiai hatású szerves származékok, köztük szteroidok előállítására. Új katalizátorrendszereket fejlesztettünk, amelyek enyhébb feltételek mellett is hatékony termékképződést tesznek lehetővé és támogatják az oldószer- és katalizátorújrahasznosítást. Bemutattuk, hogy zeolitos oligomerizáció és hidrogénezés kombinálásával hulladék polipropilén krakkolási termékeiből motorhajtóanyag készíthető. Fenolok oxidációjára zöld és enyhe körülményeket alkalmazó módszert dolgoztunk ki, amelynek mechanizmusát kinetikai vizsgálatokkal és alkoholszubsztitúciós kísérletekkel igazoltuk.
2. Elektrokémiai fejlesztések
A korrózióvédelem környezetterhelést csökkentő szerepét szem előtt tartva új közelítést dolgoztunk ki az elektrokémiai kinetika alapegyenletére, amely lehetővé teszi ipari szondákkal a korróziós áram közvetlen meghatározását. Molekuláris modellezéssel vizsgáltuk az ionok és egyéb részecskék viselkedését pórusos rendszerekben, ami hozzájárulhat új korrózióvédelmi vagy szennyezőbontási megoldások fejlesztéséhez.
3. Környezeti fotokémia
Látható és UVfényt hasznosító fotokatalizátorokat fejlesztettünk. Grafitos szénnitriden sikerült antibakteriális ezüst nanorészecskéket rögzíteni, és mechanokémiai úton nitrogént és ezüstöt építeni titándioxidba, amely így látható fényre is fotoaktív. A tiszta és módosított szénnitrid rendszerekkel hatékonyan bontottunk szerves szennyezőket (metilénkék, pnitrofenol); ezüsttel, vasoxiddal, bizmutszulfiddal és cinkszulfiddal kombinálva jelentős aktivitásnövekedést értünk el. Nitrogénnel módosított TiO₂vel színes és színtelen szennyezők lebontása is megvalósult látható fénnyel. Ferritalapú katalizátorokat szintén eredményesen alkalmaztunk. UVTiO₂ rendszerrel bontottuk a penkonazol gombaölőt, valamint a triptofánt. A Cd₀.₅Zn₀.₅S alapú rendszereknél Ni(II)–Co(II) vegyes módosítás szinergikus hatást mutatott a fotokatalitikus hidrogénfejlesztésben. Új szulfidforrást (Na₂S₂O₃) alkalmaztunk e katalizátorok nagy hatékonyságú előállításához. A módosított szénnitrid hidrogénfejlesztésre és fenilalanin bontására is alkalmasnak bizonyult.
4. Víztechnológiai fejlesztések
Vas és PLAalapú kompozitot kezdtünk vizsgálni, amely adszorpciós folyamataival segíti bizonyos szerves szennyezők eltávolítását. Innovatív, lebegő gömb alakú tölteteket fejlesztettünk, amelyek 3D nyomtatással nagyobb aktív felületet biztosítanak. Megkezdtük egy ipari és lakossági vízkezelést támogató speciális áramlástechnikai eszköz fejlesztését, szimulációval és anyagvizsgálattal. Elkészült a 3D-nyomtatott membránszűrő körforgásos üzleti modellje, amely a „szűrés mint szolgáltatás” koncepcióra épít (telepítés, karbantartás, visszagyűjtés, újragyártás). Létrejött a Circular Business Model Canvas és a partnerségi átvilágítási módszertan.
5. Karbonsemleges energiahordozók és kémiai energiatárolás
A kutatás a hidrogén fenntartható előállítására, LOHCalapú tárolására, szennyezők hatásainak vizsgálatára, valamint a Fischer–Tropsch termékek minőségjavítására fókuszált. Biomassza és hulladék alapú szintézisgáz-előállítással, valamint katalizátoroptimalizálással kerestünk megoldásokat a karbonsemleges üzemanyagok és szintetikus energiahordozók hatékony előállítására.
6. Hulladékcsökkentő és hasznosító eljárások
Kidolgoztuk a komposzt minősítési eljárásait, vizsgáltuk a konyhai hulladékok újrahasznosítását és komposztálási kísérleteket végeztünk. Meghatároztuk a műanyag hulladék fűtőértékét, és olyan szolgáltatásfejlesztést valósítottunk meg, amely új K+F megrendelést eredményezett a MOHU részéről.
7. Környezettudatos kommunikáció
Nyelvészeti vizsgálat készült egyetemisták fenntarthatósággal kapcsolatos gondolkodásáról korpuszalapú módszerekkel. Többnyelvű adatbázis jött létre a „fenntarthatóság” korai megjelenéseiről, a „zöld” jelentésváltozatairól és globális összefüggéseiről. A pedagógusképzés számára új tananyagok készültek (antropocén, kulturális fenntarthatóság, klímafikció). A disszemináció 56 tételből állt: előadások, workshopok, Zöld Diákparlament, média és podcasttartalmak, nemzetközi események.
8. Zöld számvitel és gazdaságosság
A kutatás a környezeti számvitel és az ESG szempontok vállalati gyakorlatba integrálására irányult. Kérdőíves felmérést végeztünk magyar vállalkozások körében, kézikönyvet állítottunk össze, és több publikáció készült. Az ESGszemlélet erősíti a vállalatok átláthatóságát, felelős működését és versenyképességét, valamint hozzájárul a környezeti és társadalmi fenntarthatósághoz.
